Levéltári Szemle, 58. (2008)

Levéltári Szemle, 58. (2008) 4. szám - LEVÉLTÁRI MŰHELYMUNKÁK - MÁRFI ATTILA: Vörös Vince irathagyatékának vázlatos ismertetése

írásait, amelyek főleg publikációs tevékenységének első szakaszában jelentek meg. Az életrajzi indíttatású és a parasztsorsot bemutató cikkek, mint a Saratlanul, koldus-gazdagon (A Rosta, 1936. február 1.), és az Otthonunk (Gazdanevelés, 1936. február 15.), valamint a Talaj törés (Kisgazdaság, 1936. január 15.) és a Találkozás (Gazdanevelés, 1936. április 15.) című novellái a szűkebb környezetről, illetve a történeti múltról adnak képet. Kéziratban maradt az Emlékek az életemből című, közel kétszáz oldalas összegző visszaemlékezése, amely írásait és a vele történt eseményeket taglalja és ismét csak számos helytörténeti utalást tartalmaz.

1

5 Politikai és közéleti működésének dokumentumai A legnagyobb érdeklődést azok a források kelthetik, amelyek Vörös Vince politikai, közéleti pályafutását dokumentálják. Ezt a hat évtizedet öt korszakra oszthatjuk fel: • Közéletiségének kezdeti időszaka • Az Ideiglenes Nemzetgyűlésben vállalt szerepe • Az úgynevezett koalíciós időszak • Háttérbeszorításának évtizedei: 1949-től a rendszerváltásig • Újbóli politikai szerepvállalásai országgyűlési képviselőként, pártvezetőként és a Magyar Országgyűlés alelnökeként Az első idetartozó forrás együttes, a Baranyából kiinduló, majd országosan is elterjedt Arany és Ezüstkalászos Gazdamozgalmak szervezésének dokumentumait tartalmazza. Az alapszabályok, szervezeti és működési jegyzőkönyvek mellett különösen értékes az egyéni gazdákkal, tag- és társszervezetekkel, intézményvezetőkkel, politikusokkal és községi elöljárókkal folytatott levelezése. Ez a forráscsoport számos, eddig kevéssé ismert részletet villant fel a korabeli Magyarország parasztságának sorsáról, megélhetési gondjairól. Némelyik panaszos vagy tényfeltáró levél szociográfiai szintű mélységben ábrázolja ezt a parasztsorsot. A következő forráscsoport a parasztság sorsát markánsabban képviselő Magyar Parasztszövetség (MPSZ) dokumentumait tartalmazza. A kalászos mozgalmakat felváltó újabb kisgazda szerveződésről rendkívül sokoldalú, az MPSZ fejlődési szakaszait, válságait is feltáró dokumentumok maradtak fenn. Különösen érvényes ez az első két tétel forrásaira, amelyek az 1942-es megalakulás körülményeit, az MPSZ akkori főtitkára, Kovács Béla őszinte, tényfeltáró és kritikus észrevételeit, s az MPSZ szakosztályai működésének dokumentumait taglalják. Az 1940-es években elvállalt közéleti szerepkörök mellett, sőt ezekkel párhuzamosan mindvégig, amíg lehetősége volt rá, fenntartotta kapcsolatait a különböző, főleg kisgazda újságokkal és szerkesztőségekkel. A már említett két kisgazda szerveződés aktuális kérdéseiről, megoldási javaslatokról tett közzé írásokat ezekben a lapokban. Más társadalmi problémák is érzékenyen érintették, s ez a napi- és hetilapokkal tartott kapcsolatait dokumentáló levelekből is kiderül. Az itt közölt források főként a Szabad Szó című újsággal, a szerkesztőbizottsággal és Szabó Pállal, a korszak egyik jeles népi írójával, dány pedig Vörös Vince tulajdonában maradt. Itt jegyzem meg, hogy ez a fény képgyűjtemény sajnos nem került a személyi hagyatékba, így a BML őrizetében sem található meg. 1

5 VÖRÖS VINCE: Politikai utam. Pécs, 1995. 28