Levéltári Szemle, 58. (2008)

Levéltári Szemle, 58. (2008) 1. szám - HUNGARICAKUTATÁSOK - CSORTÁN FERENC: vázlatos kép a két világháború közötti bukaresti magyarokról

CSORTÁN FERENC BUKARESTI MAGYAROK A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT AZ EMLÉKIRATOK ÉS A VISSZAEMLÉKEZÉSEK TÜKRÉBEN A bukaresti magyarok pontos lélekszámát egyetlen korszakban, így választott korszakunkban sem sem ismerjük. Egy 1903-as népszámlálás az útlevéllel bíró idegen állampolgárok számát is közli. Eszerint ekkor 104.108 osztrák-magyar alattvaló él Romániában, akikről köztudott volt, hogy többségük magyar és azon belül erdélyi illetőségű. Ezeknek az emebreknek több mint fele Bukarestben élt

1. Az első világháború után a Nagy-Romániává nőtt állam megjelenése azt eredményezi, hogy az amúgy is hagyományosan többnyelvű, többkultúrájú Bukarest a csatolt területekről (Erdélyből, a Bánságból, Bukovinából, Besszarábiából) további tömegeket, jelentős mértékben az ottani nem-román népcsoportokból is származó személyt vonzott. Egy, a két háború között Bukarestben élt erdélyi magyar visszaemlékezése szerint „ha ma Teheránba kellene hirtelen utaznom, az sem volna távolabb, mint... Bukarest 1923-ban. " Ugyanakkor azonban a "...nagy iramú fejlődés akkortájt indult meg. Rengeteg pénz áramlott oda és sok új ember. 1929-ig már milliós város alakult ki, villanegyedek épültek, eltűnt a központból a sok apró, régi házból álló lakónegyed. ...Az élet bőséges volt: telt üzletek, nagy piacok, sok vendéglő és kiskocsma, mindig telve"

2. Bukarestben élni egy magyarnak azonban ekkor mást is jelentett, mert „ ...a tény, hogy szabad elhatározásból választotta valaki magának életteréül ezt a várost Budapest, netán Szeged vagy Debrecen helyett: szégyennek számított a búsmagyarok szemében, ők ugyan a történelem kerekét vissza nem forgathatták és valójában a magyarságért sem tettek sokat — legfeljebb saját megélhetésüket biztosították a határon túlról érkező segélyekből — véleményüket mégse lehetett hallatlanná venni, mert hangadók voltak Erdélyben. Ide kell számítanunk a Magyar Párt urait is. Hát így — volt-e rá okunk vagy sem — lesütöttük szemünket, ha erről esett szó, éspedig elsősorban az erdélyiek előtt.

3" A bukaresti magyarság összetétele Korukat tekintve legtöbben ekkoriban a fiatalok voltak, hiszen őket hajtotta a megélhetés keresése, ők voltak hajlandók a nehéz és rosszul fizetett munkákat is elvégezni. Pontos számukat nem ismerjük, hiszen statisztikát a bukaresti magyarságról senki em készített. Egy korabeli közmondás szerint Budapest után a világ második legnagyobb magyar városa Bukarest volt. Egy vélekedés szerint „100-150.000 lehetett a számuk. Sokan megőrizték kapcsolatukat az egyházzal, fizették az egyházi adót, jártak a vasárnapi iskolába, előadásokra - de ezek a teljes lélekszámnak csak kis töredékét képezték. Sokan letagadták, hogy magyarok. Elmentél 1 HENCZ HILDA: Presa maghiara bucurefteaná (1860-1941) In: BUCURE§TI. Materiale de istorie muzeografie. Vol.19-2005, 1-2. 2 DR. NAGY ANDRÁS: Lót visszanéz. Csíkszereda, 2001. (Továbbiakban: NAGY.)85-105.. 3 NAGY, 94 34