Levéltári Szemle, 58. (2008)

Levéltári Szemle, 58. (2008) 3. szám - LEVÉLTÁRI MŰHELYMUNKÁK - JAKAB RÉKA: A veszprémi káptalan újkori hiteleshelyi tevékenysége az első felvallási jegyzőkönyv alapján (1635-1653)

JAKAB RÉKA A VESZPRÉMI KÁPTALAN ÚJKORI HITELESHELYI TEVÉKENYSÉGE AZ ELSŐ FELVALLÁSI JEGYZŐKÖNYV ALAPJÁN (1635-1653) Bár a cím a veszprémi káptalan újkori hiteleshelyi tevékenységének átfogó tárgyalását sugallja, dolgozatomban egy, a levéltárügyben történelminek mondható apropó folytán, pusztán vázlatosan ismertetem azt a gazdag forrásegyüttest, melynek kiaknázása még a kutatókra vár, és melyből a hiteleshelyek újkori működéséről alkotott — viszonylag hiányos — képünk tovább árnyalható. A török hódoltság miatt szünetelni kényszerült és 1635-ben visszaállított hiteleshelyi tevékenység legelső emlékének, az 1635-1653 között vezetett felvallási jegyzőkönyvnek a mintegy száz év lappangás után történt előkerülése volt 2007. októberében az az apropó, mely a veszprémi káptalan hiteleshelyi levéltárának újbóli áttekintését szükségessé tette. Ez a tény mind a magyar levéltárügy, mind a Veszprém Megyei Levéltárban őrzött káptalani iratanyag, valamint a magyar történettudomány szempontjából igen jelentős esemény volt. A hiteleshelyi iratanyag mélyebb megismerésének érdekében tett első lépésként dolgozatomban összefoglalom mindazokat az ismereteket, melyekkel a veszprémi káptalanról, illetve annak hiteleshelyi tevékenysége folytán keletkezett levéltáráról rendelkezünk. Továbbá bemutatom a 2008 májusában eredeti helyére visszakerült első, 1635-1653 között vezetett hiteleshelyi felvallási jegyzőkönyvet. Az 1950. évi 29. tvr. 12. §-a alapján az addig kétkulcsos kezelésű veszprémi káptalan hiteleshelyi, vagy más nevén országos-, azaz nem magánlevéltára 1969-ben a területileg illetékes közlevéltárba, a Veszprém Megyei Levéltárba került

1 és azóta itt őrizzük a 18. században készült eredeti levéltári szekrénnyel együtt. A jegyzőkönyv hiányzott a megyei levéltárban található sorozatból. A zalai hiteleshelyek, a vasvári, az egri, a gyulafehérvári káptalan, vagy az újkorban is működő szerzetesi konventek hiteleshelyi tevékenységének ma már komoly szakirodalma van.

2 Ezzel szemben a veszprémi káptalan újkori tevékenységét, rendelkezésre álló levéltári anyagát még nem dolgozták fel. Levéltárát azonban ismertette Lukcsics Pál а Levéltári Közlemények hasábjain/ A magánhagyatékból most előkerült legelső jegyzőkönyv az ő tanúsága szerint már akkor hiányzott, helyette egy korai gépírásos kivonatos másolat állt rendelkezésre. A szakma ez ideig ezt a másolatot ismerte és használta, mely azonban csak az 1649. évi bejegyzésekig tartalmazza a bevallásokat. Az 1653-ig terjedő évek hiteleshely előtt zajlott mintegy 125 ügyéről eddig csak nagyon hiányos információkkal rendelkeztünk. 1 A levéltári anyag hivatalos bevételezésére 1972-ben került sor. Veszprém Megyei Levéltár (továbbiakban: VeML) XXVI.700. A levéltár ügyviteli iratai: 1025/1972 lvt. sz. Gyarapodási napló száma: 30/1972. 2 Ennek felsorolásától most eltekintek. 1 LUKCSICS PÁL: A veszprémi székeskáptalan levéltára. Levéltári Közlemények 8. 1930/3^4. 151-181. 82