Levéltári Szemle, 58. (2008)

Levéltári Szemle, 58. (2008) 3. szám - LEVÉLTÁRI MŰHELYMUNKÁK - CSEH GÉZA: A francia elnök magyarországi gyökerei... Föglein Antal főlevéltárnok szakvéleménye a nagybócsai Sárközy család szolnoki ágának leszármazásáról és címeréről (Forrásközlés)

Pál István Ernő részére a kívánt egyszerű bizonyítványt külön-külön kiállíthatónak vélem. A mondottakból következőleg természetesen igazoltnak tekintendő a folyamodónak családja részére 1628. szeptember 10-én adományozott címerhez való joga is, amelyet egyébként (mint említem), a család tagjai - köztük Gedeon - rendszeresen használtak is. E címer a nemeslevél alapján így szól: „Álló, homorú oldalú, felül csapott sarkú s alul kétszer hajlított szélű, ezüstös talpú pajzs veres mezejében zöld pázsiton szétvetett hátsó lábain ágaskodó, tátott szájú, veres nyelvét kiöltő, felcsapott farkú, természetes színű farkas felemelt első jobbjában aranymarkolatú kivont egyenes kardot tart s balját ragadozásra nyújtja. A pajzson lévő, jobbra fordított koronás nyílt lovagsisak dísze a pajzsbeli farkas, növekvően. A sisak takaróinak színe: jobbról kék-arany, balról veres-ezüst." A bemutatott címerfestmények a leírásnak megfelelvén, a szokásos igazoló záradékkal elláthatók s a záradékkal ellátott egyik példány a folyamodónak, a záradék másolatával ellátott másik példány az igazolt címerek gyűjteményében leendő elhelyezés végett az Országos Levéltárnak volna kiadandó. Budapest, 1939. febr. 19. Dr. Főglein Betét ív: 131/939. O. L. számhoz A folyamodó csatolmányai: Eredetiben: II. Ferdinánd király által Bécsben 1628. szeptember 10-én - Sárközy Mihály, neje: Mikolay Katalin, leányai: Anna és Zsuzsanna, valamint fia, Mihály részére [e statu et conditione ignobili] adományozott címeres nemeslevél. - Kihirdetve: Hont vm. Szent-Antalon tartott ítélőszékén - Barsi János, a vármegye hiteles nótáriusa által (a kihird. dátuma nincs feljegyezve). Hiteles másolatban: Pest-Pilis és Solt vm. 1754. május 10. közgyűlésen kelt bizonyítvány „nobilis" Sárközy János, kecskeméti lakosnak a maga és fia, János, valamint fivére Pál s ennek fiai: Mihály, Pál és és István nevében is, - mint Pál fiának, János unokájának, Mihály szépunokájának és a nemeslevél-szerző Mihály dédunokájának - kérelmére, miután bemutatta vármegyének Pesten 1743. jún. 17-én kelt bizonyítványát, amely szerint a kérelmező atyja, az akkor még életben levő Pál Jánosnak, ez Mihálynak, ez ugyancsak Mihálynak, a nemességszerzőnek volt a fia. Ennek lapján a kérelmezők nemessége nem vonható kétségbe s nemességük gyakorlatában továbbra is meghagyandóknak találtattak. Eredeti anyakönyvi kivonatok: 78