Levéltári Szemle, 58. (2008)

Levéltári Szemle, 58. (2008) 3. szám - LEVÉLTÁRI MŰHELYMUNKÁK - CSEH GÉZA: A francia elnök magyarországi gyökerei... Föglein Antal főlevéltárnok szakvéleménye a nagybócsai Sárközy család szolnoki ágának leszármazásáról és címeréről (Forrásközlés)

A Sárközy-család és származásának igazolása Jóllehet a család címeres nemeslevelét 1628-ban II. Ferdinánd királytól nyerte el, már a 16. század második feléből maradtak fenn a végvári vitézek közé tartozó Sárközyekről adatok. Sárközy Mihályt hajnácskői várnagyot tőrbecsalták, foglyul ejtették, végül lefejezték a törökök. Ugyancsak Mihály nevű fia, aki egri hadnagy volt, 1582-ben a jászberényi palánkvár elleni támadásban Balassi Bálint fegyvertársaként vett részt.

1 A család történetének legbőségesebb forrásbázisát a Magyar Országos Levéltár P. 1931. sz. fondja jelenti, amely a nagybócsai Sárközyek 1595-1923 között keletkezett iratait tartalmazza. A közel egy folyóméter terjedelmű, tíz tételbe sorolt, túlnyomórészt magyar nyelvű iratanyag egy későbbi Sárközy monográfia megírásának alapját képezheti, ám most csupán egy másik, alig 30 oldalas iratcsomóban fellelhető legfontosabb leszármazási adatok és a címerleírás ismertetésére vállalkozhatunk. Az Országos Levéltár Y. 1. 131. jelzettel ellátott aktája dr. Sárközy György nyugalmazott városi tanácsnok és ötödfokú unokatestvére, 1939-ben benyújtott nemességigazolási kérelmét, továbbá dr. Főglein Antal főlevéltárnok szakvéleményét tartalmazza. Az említett iratanyagban megtalálható az a jóváhagyás, melyben a belügyminiszter Főglein Antal főlevéltárnok szakvéleménye alapján engedélyezte Sárközy Györgynek és gyermekeinek köztük Pál István Ernő nek, a francia elnök édesapjának a nagybócsai előnév és a nemesi címer használatát. A Sárközy család leszármazása és címere minden bizonnyal hiteles, a közölt levéltári forrás önmagában mégsem bizonyítja, hogy Nicolas Sarkozy a szolnoki ágból származik. Ám ennek tisztázásában segít az emberi emlékezet, a régi ismerősök és barátok adatközlései, melyek a sajtóban megjelentek.

2 A rendelkezésre álló adatok kétséget kizáróan bizonyítják, hogy a családfán és a leszármazási szakvéleményben feltüntetett Sárközy Pál Ernő István azonos a francia elnök Spanyolországban élő édesapjával, aki azonban az újságok állításával szemben nem Szolnokon, hanem 1928. május 5-én Budapesten, az Üllői úti klinikán látta meg a napvilágot. A család az 1920-1930-as években Szolnokon, a Gorove utca 3. szám alatt, a jelenlegi Kossuth Lajos és Dózsa György utca sarkán álló, ma is meglévő bérházban lakott. A dédapa, id. Sárközy György, egykori lakóháza is fennmaradt a Magyar utcában.

3 Ebben működött később az Acsay vendéglő, majd az Alföldi Étterem. 1 SZEDERKÉNYI NÁNDOR: Heves vármegye története. II. kötet. Eger, 1890. 190; 206; 273. http://mars.elte.hu/varak/jaszbereny/berenytortenet.htrn 2 A Magyar Nemzet 2003. március 23-ai számában az 1956-os forradalomban és az emigrációban kiemelt szerepet betöltő Borbándi Gyula írta, hogy Pálnak, az elnök édesapjának, idősebb fivére, Sárközy György 1957ben emigrált és évekig a Szabad Európa Rádió sportrovatánál dolgozott. A rendszerváltás idején hazaköltözött Budapestre, és 2000-ben itt halálozott el. Ugyancsak egy újságcikkből értesülhettünk arról, hogy Pál másik bátyja, a családtagok és közeli barátok által gyermekkorában „Gidának" becézett Sárközy Gedeon az 1970-es években az NSZK-ba vándorolt ki. Vö. Magyar Nemzet 2007. április 6. 10. o. és Szurmay Ernő nyugalmazott könyvtárigazgató szóbeli adatközlése. (Szurmay Ernő az 1930-as években a szolnoki Verseghy Ferenc Gimnáziumban Sárközy Gedeon osztálytársa volt.) 3 Szolnok város és Jász-Nagykun-Szolnok vármegye címtára 1932-1934. Szerk.: VAJDA GYULA Szolnok, é.n. 91. 74