Levéltári Szemle, 58. (2008)

Levéltári Szemle, 58. (2008) 1. szám - HUNGARICAKUTATÁSOK - SZIRÁCSIK ÉVA: Nógrád vármegyében birtokos családok irata Besztercebányán

SZIRÁCSIK ÉVA NÓGRÁD VÁRMEGYÉBEN BIRTOKOS CSALÁDOK IRATAI BESZTERCEBÁNYÁN A gazdaság-történetírás közhelyének számít, hogy a birtokigazgatás és a korabeli közigazgatás keretei nem feltétlenül voltak azonosak. Az uradalmak gyakorta lépték át a vármegyék határait, aminek következtében egy-egy birtok több vármegyében húzódott, sőt némely földbirtokosnak, illetve családjának több uradalma is lehetett az országban, amelyeket olykor nagy távolságok választottak el egymástól. Jelen írásunkban a Besztercebányán őrzött, feltárt vagy kutatás alatt álló családi és uradalmi iratok segítségével kívánjuk bemutatni a Nógrád vármegyei birtokosok uradalmainak kereteit. A családi iratok jellemzése során kiemeltük a nagyobb forrásértékkel bírókat. Mivel a terjedelmi korlátok a forrásfelhasználás, forráskritika, esetleges forrásközlés lehetőségeinek teljes körű számbavételére nem adnak lehetőséget, ezért ezekre a kérdésekre csak utalni tudunk. Besztercebánya megye (Banskobystricky kraj) a hajdani Nógrád vármegye északi részén kívül Zólyom, Hont, Gömör; illetve Gömör-Kishont vármegyék területét öleli magába, ennek megfelelően a besztercebányai levéltárban (Státny Archív v Banskej Bystrici) e vármegyékben birtokos családok iratait őrzik. Ezek az iratok több nógrádi kötődésű család, így a Szakall, Osztroluczky, Radványi, Szontágh, Török és a Koháry-Coburg családok levéltárában találhatóak meg. Nógrád vármegyei birtokosok iratai esetében feltűnő, hogy legtöbbjük birtoka a gömöri részekre is kiterjedt, minden bizonnyal levéltáraik is innen származtak. A Berchtold család irataira a „Gömör-Kis hont i Múzeum füleki iratok", a Szakall családévá a „Gömör-Kishonti Múzeum Szakall család levéltára " feliratot pecsételték. A Török család iratait pedig Török Adám 1907-ben szolgáltatta be ugyanoda. A Koháryak birtokai' A Nógrád vármegyei birtokosok egyes családtagjainak iratai közé kerültek az uradalmaikra vonatkozó iratok is a besztercebányai levéltárban. E megállapítás alól csak a Koháry-Coburg család kivétel, hiszen a családtagok irataitól elválasztották a birtokaik működése során keletkezett különféle iratokat. A Koháry család birtokai esetében közismert, hogy nagyobb birtokaik húzódtak Hont és Gömör vármegyékben.

2 A Mária Terézia-féle úrbérrendezés idején a Koháryak birtoka az 1000-2000 jobbággyal rendelkező, kisebb nagybirtokok körébe tartozott az Aspremont, a Königsegh, a Windischgrätz, a Zichy, a Szirmay vagy a Pálffy földesurak uradalmaival együtt, miközben Esterházy Miklós földbirtokán 9000 jobbágy élt.

3 „A Felvidék középső és keleti részein már kevesebb latifundiumot találunk, de azért szinte ' Státny Archív v Banskej Bystrici, L. Rody A. Pantsvá, I. Rody, Koháry-Coburg, /1241/ 1321-1909, 62,95 bm.; illetve „II. Panstvá", amely teljes terjedelmében a Koháry-Coburg birtokokra vonatkozik. 2 ILA BÁLINT: Gömör megye I. A megye története 1773-ig, Budapest, 1976. 356. 3 SPIESZ

, A.: Der feudale grundbesitzer und der bauer in Böhmen, Mähren und der Slowakei im 17. und 18. Jahrhundert. In: Large estates and small holdings in Europe in the middle ages und modern times National reports. Szerk.: GUNST PETER-HOFFMANN TAMÁS

. Budapest, 1982. 320-321. 27