Levéltári Szemle, 58. (2008)

Levéltári Szemle, 58. (2008) 3. szám - KUTATÓK ÉS LEVÉLTÁRAK - KAPOSI ZOLTÁN: A gazdaságtörténeti kutatások és a levéltári szolgáltatások (Gondolatok a kutatói vágyakozásokról)

említhetnénk. A digitalizált állományok szabad internetes elérhetősége a gazdaságtörté­nészeknek lehetőséget ad a komparatív megközelítésre, a hasonló és különböző jelensé­gek megtalálásra, aminek a folyamatok leírásában, s a bizonyításban nagy szerepe lehet. A gazdaságtörténet szempontjából nagy jelentősége van a sokféle célra hasznosítha­tó adatbázisoknak. Magyarországon vannak erre pozitív és negatív példák egyaránt. Megszokásból kezdjük a negatívval. Nem sok értelmét látom az olyan adatbázisoknak, amelyek levéltári vagy egyéb kutató tevékenységek melléktermékei. Azokra az anyagok­ra gondolunk, ahol megtörtént egy bizonyos forráscsoport feltárása, de mellette már megjelent az adatokból dolgozó, mindent kiveséző monográfia is. Az ilyen adatbázisokat a legritkább esetben lehet utólagosan használni, hiszen nagyon ritkán van érdemi sze­kunder feldolgozásnak lehetősége, s a szakma hagyományos értékítélete sem szereti az ilyen követő jellegű munkákat. Opponensként, pályamunkák bírálójaként néha még az­zal is találkozni, hogy az elkészült monográfia utánlövéseként jelenik meg az adatok kü­lön kiadási igénye, hátha — régi szokás szerint — még egy bőrt le lehet ugyanarról nyúzni. (Ezek elutasítása persze a bíráló népszerűségét nem növeli...) Vannak viszont előre mutató, sokoldalú adatbázisokra is példák a magyar gyakorlat­ban. Emeljük ki az Arcanum tevékenységét, ahol mind a nehezebben elérhető régi köny­vek, mind a levéltári források rövid regesztáinak gyűjteménye is megtalálható. Aki hasz­nálta már, tudhatja, hogy az U et С anyagának átvizsgálása — egyedi témával közelítve — nagyon nehézkes, viszont a települések pontos megnevezésével, s a digitális változa­ton kereső funkció beiktatásával nagyon lerövidül az áttekintés ideje. Ez kutatói szem­pontból óriási előrelépés, hiszen például a múltra kíváncsi egyetemi hallgatókat lehet helytörténeti anyagok gyűjtésére, tudományos diákköri dolgozatok vagy szakdolgozatok forrásanyagának összeszedésére a levéltárba küldeni; ugyanakkor a digitális változat ré­vén látványosan felgyorsul a kutatás folyamata. S bár nem elektronikus formátumú, de hasonló fontosságát érezhetjük a KSH által főleg a demográfia és a népességtörténet te­rén végzett adatbázisok elkészítésének (ezekből jó néhány kötet jelent meg), de ugyan ezt láthatjuk egy-két vidéki levéltár adatgyűjteményeiben is. S hogy nemcsak ma van erre igény, azt jól mutatja az 1960-as években még T. Mérey Klára által a Somogy Me­gyei Levéltárban a megye falvainak az 1695-1848 közti összeírásai kapcsán készített nagy adatgyűjteménye, amiből a korabeli conscriptiók és egyéb források alapján nyomon követhető a szesszionalisták, az inquilinusok és a subinquilinusok száma, az általuk használt földek nagysága, állataik száma stb. Olyan alapadatokról van szó, amelyek nyil­ván csak fáradságos utólagos munkával gyűjthető össze, viszont a helytörténeti kutató­munkának elengedhetetlen forrásai. Tudunk arról például, hogy több levéltárban készül­tek a megyében található helyi uradalmakról különböző adatbázisok. Nagyon lényegesek lehetnek a különböző speciális leltárak, amelyek szintén — sokszor iratszintű — bete­kintést engednek egy-egy nagyobb témakörbe. Említhetjük ez esetben a Magyar Orszá­gos Levéltár herceg Batthyány-levéltárának Missilis-jegyzékét; avagy a Gőzsy Zoltán ál­tal készített, a Somogy Megyei Levéltárban található hitbizományi iratokról készült se­gédletet; a Kapiller Imre által készített, a napóleoni háború alatti vármegyei tevékenysé­get jellemző iratjegyzéket stb. Kiemelkedően fontosnak érezzük a Zala Megyei Levéltár honlapjáról szabadon elérhető közgyűlési jegyzőkönyvek gyűjteményét, amelynek kere­ső funkcióval rendelkező tárgymutatója igen megkönnyíti az egyes zalai emberekről, te­lepülésekről való kutatást, megkímélve a kutatókat a jegyzőkönyvek keservesen hosszú ideig tartó átlapozásától; ugyanott említhetjük a cégbíróságok anyagának áttekinthetősé­14

Next

/
Thumbnails
Contents