Levéltári Szemle, 58. (2008)
Levéltári Szemle, 58. (2008) 3. szám - KUTATÓK ÉS LEVÉLTÁRAK - KAPOSI ZOLTÁN: A gazdaságtörténeti kutatások és a levéltári szolgáltatások (Gondolatok a kutatói vágyakozásokról)
említhetnénk. A digitalizált állományok szabad internetes elérhetősége a gazdaságtörténészeknek lehetőséget ad a komparatív megközelítésre, a hasonló és különböző jelenségek megtalálásra, aminek a folyamatok leírásában, s a bizonyításban nagy szerepe lehet. A gazdaságtörténet szempontjából nagy jelentősége van a sokféle célra hasznosítható adatbázisoknak. Magyarországon vannak erre pozitív és negatív példák egyaránt. Megszokásból kezdjük a negatívval. Nem sok értelmét látom az olyan adatbázisoknak, amelyek levéltári vagy egyéb kutató tevékenységek melléktermékei. Azokra az anyagokra gondolunk, ahol megtörtént egy bizonyos forráscsoport feltárása, de mellette már megjelent az adatokból dolgozó, mindent kiveséző monográfia is. Az ilyen adatbázisokat a legritkább esetben lehet utólagosan használni, hiszen nagyon ritkán van érdemi szekunder feldolgozásnak lehetősége, s a szakma hagyományos értékítélete sem szereti az ilyen követő jellegű munkákat. Opponensként, pályamunkák bírálójaként néha még azzal is találkozni, hogy az elkészült monográfia utánlövéseként jelenik meg az adatok külön kiadási igénye, hátha — régi szokás szerint — még egy bőrt le lehet ugyanarról nyúzni. (Ezek elutasítása persze a bíráló népszerűségét nem növeli...) Vannak viszont előre mutató, sokoldalú adatbázisokra is példák a magyar gyakorlatban. Emeljük ki az Arcanum tevékenységét, ahol mind a nehezebben elérhető régi könyvek, mind a levéltári források rövid regesztáinak gyűjteménye is megtalálható. Aki használta már, tudhatja, hogy az U et С anyagának átvizsgálása — egyedi témával közelítve — nagyon nehézkes, viszont a települések pontos megnevezésével, s a digitális változaton kereső funkció beiktatásával nagyon lerövidül az áttekintés ideje. Ez kutatói szempontból óriási előrelépés, hiszen például a múltra kíváncsi egyetemi hallgatókat lehet helytörténeti anyagok gyűjtésére, tudományos diákköri dolgozatok vagy szakdolgozatok forrásanyagának összeszedésére a levéltárba küldeni; ugyanakkor a digitális változat révén látványosan felgyorsul a kutatás folyamata. S bár nem elektronikus formátumú, de hasonló fontosságát érezhetjük a KSH által főleg a demográfia és a népességtörténet terén végzett adatbázisok elkészítésének (ezekből jó néhány kötet jelent meg), de ugyan ezt láthatjuk egy-két vidéki levéltár adatgyűjteményeiben is. S hogy nemcsak ma van erre igény, azt jól mutatja az 1960-as években még T. Mérey Klára által a Somogy Megyei Levéltárban a megye falvainak az 1695-1848 közti összeírásai kapcsán készített nagy adatgyűjteménye, amiből a korabeli conscriptiók és egyéb források alapján nyomon követhető a szesszionalisták, az inquilinusok és a subinquilinusok száma, az általuk használt földek nagysága, állataik száma stb. Olyan alapadatokról van szó, amelyek nyilván csak fáradságos utólagos munkával gyűjthető össze, viszont a helytörténeti kutatómunkának elengedhetetlen forrásai. Tudunk arról például, hogy több levéltárban készültek a megyében található helyi uradalmakról különböző adatbázisok. Nagyon lényegesek lehetnek a különböző speciális leltárak, amelyek szintén — sokszor iratszintű — betekintést engednek egy-egy nagyobb témakörbe. Említhetjük ez esetben a Magyar Országos Levéltár herceg Batthyány-levéltárának Missilis-jegyzékét; avagy a Gőzsy Zoltán által készített, a Somogy Megyei Levéltárban található hitbizományi iratokról készült segédletet; a Kapiller Imre által készített, a napóleoni háború alatti vármegyei tevékenységet jellemző iratjegyzéket stb. Kiemelkedően fontosnak érezzük a Zala Megyei Levéltár honlapjáról szabadon elérhető közgyűlési jegyzőkönyvek gyűjteményét, amelynek kereső funkcióval rendelkező tárgymutatója igen megkönnyíti az egyes zalai emberekről, településekről való kutatást, megkímélve a kutatókat a jegyzőkönyvek keservesen hosszú ideig tartó átlapozásától; ugyanott említhetjük a cégbíróságok anyagának áttekinthetősé14