Levéltári Szemle, 58. (2008)

Levéltári Szemle, 58. (2008) 2. szám - MÉRLEG - M. NOVÁK VERONIKA: A Pozsonyi Jogakadémia hallgatósága, 1777-1848 (EVA KOWALSKÁ)

MÉRLEG A POZSONYI JOGAKADÉMIA HALLGATÓSÁGA, 1777-1848.* M. NÓVÁK VERONIKA: A Pozsonyi Jogakadémia hallgatósága, 1777-1848. Felsöoktatástörténeti kiadványok. Új sorozat 5. Budapest 2007. 654 o. A Pozsonyi Jogakadémia hallgatóságának jegyzékét bemutató könyv példamutató forráskiadvány. A Pozsonyi Jogakadémia névsora 13 372 hallgatóról tüntet fel adatot, így a magyarországi oktatási rend új dimenziójára hívja fel a figyelmet az 1777-es Ratio Educationistól egészen 1848-ig. A Pozsonyi (eredetileg Nagyszombati) Jogakadémia rangban a gimnázium/líceum és egyetem között foglalt helyet. Nemcsak az egyetem egyes karain való továbbtanuláshoz nyújtott műveltséget, hanem a gyakorlati életben való érvényesüléshez is. A bölcseleti és jogi tanulmányok elvégzése elegendő volt a közigazgatásban, az egyes magánbirtokok igazgatásában, vagy bíróságokon való elhelyezkedéshez. Ha figyelembe vesszük, hogy Magyarországon öt hasonló intézmény működött és az ezekben végző hallgatók számához hozzáadjuk a hazai és külföldi egyetemeken tanulók számát, két-három generáción belül jelentős számú értelmiségről kapunk képet, mely a magyar társadalom (benne természetesen a szlovák társadalom) felső rétegét alkotta. A szerző következetesen feljegyezte az egyes hallgatókra vonatkozó források adatait, és ezek összesített eredményét áttekinthető táblázatokban mutatta be. A táblázatokban megtalálhatóak: a hallgatók megoszlása tanfolyamok és évfolyamok szerint, az akadémiára első ízben beiratkozott hallgatók száma (ez az adat mutatja a hallgatók összlétszámát), a hallgatók származási hely szerinti megoszlása, az előző tanulmányokra utaló adatok elemzése, a hallgatók felekezeti és „nemzetiségi" (ország, illetve tartományi hovatartozásuk) megoszlása. Annak ellenére, hogy az egész vizsgált időszakra vonatkozóan nem áll rendelkezésünkre az összes adat, a meglévők lehetővé tették, hogy a szerző néhány fontos következtetésre jusson. Beigazolódott, hogy a hallgatók többségét nemesi származású ifjak tették ki (65-75%). A forrás 1807-től közli a hallgatók társadalmi hovatartozására vonatkozó adatokat. Ebből kiderül, hogy a beiratkozottak 20-25%-a a városi polgárság köreiből érkezett. A hallgatók leggyakrabban különböző tisztségviselők fiai voltak. A Pozsonyi Jogakadémiát leginkább a környező — Pozsony, Nyitra, Trencsén — megyékből származó ifjak látogatták, és csak a hallgatók 12%-a származott Magyarországon kívüli területekről. Felekezeti összetételüket tekintve túlsúlyban voltak a római katolikusok. Miután más vallásúak számára is lehetővé vált a jogakadémiákon való tanulás, feltűnnek a protestáns (több mint 10%), a görög-keleti (2,74%) és a zsidó (1,27%) hallgatók, valamint nagyon kis mértékben görög-katolikusok is (0,44%). Ok azonban inkább a nagyváradi akadémiát látogatták. A vizsgált időszakban nem szenteltek külön figyelmet a ma több olvasót is érdeklő nemzetiségi (etnikai) hovatartozásnak. Ennek ellenére a szerző megpróbálta a hozzáférhető adatok segítségével (név, vallás, származási hely, társadalmi hovatartozás, esetleg a magyar nyelvtanfolyam látogatása) jellemezni a hallgatóságot ebből a szempontból is. Ennek során arra a következtetésre jutott, hogy az akadémián a magyar származású taA recenzió első megjelenése: Historicky casopis 55. 2007/4. 772-773. 90