Levéltári Szemle, 58. (2008)

Levéltári Szemle, 58. (2008) 1. szám - HUNGARICAKUTATÁSOK - JAKAB RÉKA-MÁRKUSNÉ VÖRÖS HAJNALKA: AZ Esterházy-család cseszneki ágának iratai a Szlovák Nemzeti Levéltárban

házy László unokái, Gábor (1732-1780) és Ferenc (1738-1792) örököltek. Oszlopot és eberhardi birtokát pedig a püspök gyámsága alatt álló unokaöccse, Esterházy IV. Nepomuk János (1754-1840). A birtok másik harmadát az idősebb ágból Esterházy V. Imre tábornok (Gyirót, Szépalma, Réde, Sikátor), míg harmadik harmadát a zólyomi ágból származó János (Esterházy Károly tábornok és Lymburg-Styrum Amália fia) örökölte.

1

6 Az Esterházy-család ifjabb erdélyi ágát IV. Nepomuk János leszármazói alkották. Egyik unokája, VI. Nepomuk János (1824-1898) gróf Mikó Juliannát vette feleségül. Másik unokája, Esterházy István (1822-1899) felesége, Jeszenák Gizella révén szerzett tulajdonjogot a Jeszenák-féle birtokra (Berecs, Ostriez, Eberhard) és így kapta meg az egykori Forgách-féle nyitraújlaki birtokot. Az újlaki kastély és nagybirtok utolsó tulajdonosa Esterházy János (1901-1957), a szlovákiai magyarság vezetője volt. Birtokait 1945-ben államosították, a kastélyból begyűjtött iratokat a Belügyi Megbízott Levéltárában, majd a Szlovák Nemzeti Levéltárban helyezték el. A Esterházy-család cseszneki levéltárának Pozsonyban őrzött másik része az Esterházyak fiatalabbik (erdélyi) ágának töredékes iratanyaga. Az 1963-ban rendezett irategyüttes négy nagyobb egységből áll. Az első Esterházy IV. Nepomuk János (1754-1840) közigazgatási feladataira (1772-1821 között Veszprém vármegye főispánja volt) vonatkozó iratokat tartalmaz. A második Esterházy István és Gyula újlaki, mádi és magyarlaki birtokaira vonatkoznak 1869-1914-ig. A harmadik egységben a Forgách-család iratait helyezték el. A Forgách iratok egy részét már korábban rendezték és elenchust is készítettek hozzá. A negyedik rész a Jeszenák családi levéltár töredékesen megmaradt részét foglalja magába. A Jeszenák iratok a családtagok közigazgatási feladataival kapcsolatosak, másrészt két uradalmuk (Berecs és Ostriez) vagyonjogi és igazgatási iratait tartalmazzák. A feltárt Veszprém megyei iratanyag jelentősége Az NKA pályázat segítségével 2007 őszén az Esterházy-család cseszneki ágának közös levéltárából a Muraközy József által rendezett, Veszprém megyei családi birtokra vonatkozó részét tekintettük át. Az idők során, különösen a II. világháború következtében károkat szenvedett levéltár Veszprém megyei birtokrészeket érintő része viszonylag teljes. Az uradalom minden birtokára vonatkozóan maradtak fenn iratok, a fasciculusokon belül pedig a numerussal ellátott iratok többnyire teljes számsort mutatnak. A tervezett kutatás és iratfeltárás első szakaszában a kézbe vett iratokról számítógépen, excell formátumban lajstromot készítettünk. Az így készült táblázat adatai: az irat jelzete, tárgya (tkp. regeszta), kiadásának helye és ideje, az irat nyelve, foliók száma és egy megjegyzés rovat. Az iratokról készíttetett mikrofilmek adatait is bevezettük a táblázatba, így a jegyzék egyben a mikrofilmek segédlete is. Az áttekintett és jegyzékeit iratok nagyobb része birtokjogi tárgyú, valamivel kisebb része birtokigazgatási irat és legkevesebb a kifejezetten gazdasági tárgyú irat. A birtokjogi iratok közt először a család ezen ágának nevet adó cseszneki donátióra vonatkozó adományleveleket, birtokbaiktató leveleket említjük. Megtalálható köztük III. Ferdinánd 1655-ben kelt birtokadományozó oklevelének eredetije és annak másolatai, valamint a veszprémi káptalan erről szóló relatiója és különböző évekből fennmaradt ok1

6 SZNL. Ecskl. I.B. Fasc. 35. Nr. 34-35. 21