Levéltári Szemle, 58. (2008)

Levéltári Szemle, 58. (2008) 2. szám - LEVÉLTÁRI MŰHELYMUNKÁK - SÁVOLY TAMÁS: Kodály Zoltán a Magyar Rádió Archívumának és a Magyar Országos Levéltár Sajtó Levéltárának gyűjteményében 1925-1944 között

galmazott: „Kultúránk legfőbb baja, hogy felülről épült, mikor a nemzeti élet évszázados lefojtottsága után szabad tér nyílt erre is, túlságos hirtelenséggel akartuk pótolni a mulasztottakat. Nincs ugrás a természetben. A kultúra lassú növekedés eredménye. Azt meggyorsítani, a fejlődés rendjén változtatni nem lehet. Mi előbb cifra tornyokat raktunk fel. Mikor láttuk, hogy inog az egész alkotmány, akkor fogtunk a falakhoz. Még hátra van az >alápincézés<. Az alápincézés az óvodában kezdődik. Ez az első zenei élmények gyűjtésének otthona. Itt játszva tanulja meg a gyermek azt, amire az elemiben már késő lenne. A tudatalatti magyarság első talpköve a nyelv, a másik a zene. 1 1944. februárokban, még a német megszállás előtt, jelent meg személyéről az utolsó írása A nagy tűzrakó címmel.

1

2 A cikk szerzője Kodályt, mint a népzene apostolát méltatja, akinek szellemét azonban a háborús propaganda nemsokára elsodorja. Fájdalmas jaj kiáltásként hat a mondat, melyet Kodály egyik tanulmányából idéz: „A tűznek nem szabad kialudni. " Az Irattárban található Sajtócikk-gyűjteményből, mely manuálisan, alapjegyzék segítségével kutatható, Kodály művészi tevékenységéről, hazai és külföldi kulturmissziójáról kaphatunk képet. Rekonstruálhatjuk Kodály Zoltán zenei és nyelvi rádiós programját, megismerhetjük véleményét a kulturális nevelésről és a rádió szerepéről alkotott. Sőt, e cikkek segítségével megbizonyosodhatunk Dohnányi Ernővel és Bartók Bélával fenntartott szoros emberi és szakmai kapcsolatáról is. A cikkgyűjtemény 1910-től 1948-ig közel 500 cikkben emlékezik meg Kodály Zoltánról. A két másodlagos forrás ismeretében a Rádió Irattárában található Lement előadások 1938-1941 című belső ügyviteli könyvből az alphabetikus mutató segítségével megismerhetjük Kodály Zoltán önálló előadásainak dátumait és témáját. A Magyar Rádió Műsordokumentum-tára őrzi a rádió közvetlen Kodállyal kapcsolatos műsorainak műsortükreit, forgatókönyveit, és szövegkönyveit, köztük az 1939. július /5-dikán műsorba került A régi szentesi hangszerek között című műsort, melynek Kodály Zoltán írta és olvasta fel bevezető szövegét. A műsor érdekessége, hogy nem a zenéről, hanem a beszédről szól és anyanyelvünk kapcsán felteszi a kérdést: „Nem kellene inkább arra törekednünk, hogy a magyart ismerjék fel bennünk? s ne akkor tartsanak idegennek, ha magyarul szólalunk meg? Valóban ideje volna magyarul megtanulnunk! Itt az ingyen nyelvmester, a nép. Még épségben őrzi nagy idők örökségét, a magyar beszéd töretlen hangját. Csak legyen kinek átadni, mielőtt elkallódik. "

1

3 A Rádió Műsordokumentum-tár számítógépes belső adatbázisa a műsor-adásidő és cím alapján kereshető. A müsordokumentum-tár jelenlegi feltárás szerint 7 darab Kodállyal kapcsolatos műsortükröt, és forgatókönyvet őriz az 1945 előtti időből. Ezekben a műsorban elhangzott műsorszámok felsorolásán túl kézzel írva olvashatjuk a német és a francia felkonferáló szöveget is. Végül, de nem utolsó sorban a Magyar Rádió Kottatára őrzi, a rádióban játszott kéziratos kották és partitúrák gyűjteményét. Jelenleg a Magyar Országos Levéltár Sajtó Levéltára а К 615 jelzett alatt őrzi az 1952ben a rádiótól megőrzésre átvett műsorborítékok, hírek és a rövidhullámú műsorok 1

1 Zene az óvodában. Rádióélet, 1941. dec. 12. XIII. évf., 50., 14. 1

2 A nagy tűzrakó. Rádióélet, 1944. február 25. XVI. évf. 8., 8. 1

3 Magyar Rádió Archívumának Müsordukentum-tára az adásnapnál 1939. júl. 18. Budapest I. 18.50 órakor. 86