Levéltári Szemle, 58. (2008)

Levéltári Szemle, 58. (2008) 2. szám - LEVÉLTÁRI MŰHELYMUNKÁK - SÁVOLY TAMÁS: Kodály Zoltán a Magyar Rádió Archívumának és a Magyar Országos Levéltár Sajtó Levéltárának gyűjteményében 1925-1944 között

LEVELTARI MŰHELYMUNKÁK SÁVOLY TAMÁS KODÁLY ZOLTÁN IRATAI A MAGYAR RÁDIÓ ARCHÍVUMÁNAK ÉS A MAGYAR ORSZÁGOS LEVÉLTÁR SAJTÓ LEVÉLTÁRÁNAK GYŰJTEMÉNYÉBEN 1925-1944 KÖZÖTT A Magyar Rádió Zrt. Archívuma nem csupán a „hangok őrzője", hanem az írott történelmi dokumentumoké is. A társaság jogelődje, a Magyar Rádió és Telefonhírmondó Rt. a rendszeres műsoradás megindulásától — az adásbiztonság érdekében — minden előadásra kerülő műsor anyagát a szerzőktől előzetesen írott formában bekérte és a műsor elhangzása után könyvtárába tárolta. A könyvtár akkor megfelelt a mai Archívum írott dokumentumait őrző szervezeti egységnek (Könyvtár, Sajtóarchívum, Müsordokumentum-tár, Kottatár és Irattár). Az e gyűjteményekbe történő betekintés azonban 1989-ig nem volt lehetséges, egyrészt, mert nem volt feldolgozva, másrészt mert a Magyar Rádió az államosítástól egészen a rendszerváltásig Archívumának gyűjteményeit zárva tartotta a kutatók előtt. A „védekezést" elősegítette, hogy az 1949. előtti írott dokumentumokat egyrészt átadta a Magyar Országos Levéltárnak, másrészt rendezetlenül tárolta. 1990-es években kezdődött meg az írott és a hangzó dokumentumok szisztematikus rendezése, amely a mai napig tart. A Műsor dokumentumok és a Kottatár leltára 2006-ban készült el. Ezzel párhuzamosan megindult a MOL-ban az 1945 előtti műsordokumentumok és ügyviteli iratok jegyzékelése és analitikus feltárása. Ezeknek a korábban zárt gyűjteménynek a Kodállyal kapcsolatos, 1945 előtti dokumentumaira szeretném az alábbiakban felhívni a figyelmet. Felmerülhet a kérdés, hogy mint a Magyar Rádió Zrt. Archívumának levéltárosa, miért nem inkább Kodály Zoltán második világháború előtti zenei- vagy hangfelvételeiről kívánok áttekintést nyújtani? A válasz nagyon egyszerű: a rádiózás eme kezdetinek tekinthető időszakában a hangot nem, vagy csak igen rossz minőségben rögzítették, a későbbi 1930-as évekbeli rögzítések, hanghordozók pedig a második világháborúban és azt követő esztendőkben sérültek, egyesek meg is semmisültek. Ez áll annak hátterében, hogy Kodály Zoltántól/Kodály Zoltánról ebből az időszakból a Rádió Archívuma nem tudott hangdokumentumot megőrizni!

1 A rádió zenei vezetése — a Magyar Rádió Stúdiójának első zenei tanácsadója Kern Aurél,

2 majd a Rádió Zenei Tanácsa,

3 végül, 1931-től Dohnányi Ernő a rádió zenei főigaz1 Elpusztultak a Bartók-Kodály féle népzenegyüjtemény világhírű lemezei. A Reggel. 1945. máj. 7. 5. szám, 6. 2 Kern Aurél, 1871-1928. Zenei író, zeneszerző. 1915-1917 között az Operaház igazgatója. 1917-től a Nemzeti Zenede ügyvezetője, 1922-1927 között elnökigazgatója. 1925-től a Magyar Telefonhírmondó és Rádió Rt. zenei tanácsadója. 3 A Rádió Zenei Tanácsa 1928 őszén alakult meg. A Tanács feladata a rádió vezetőségének tanácsadás zeneművészeti kérdésekben. Hetenként ülésezett, ahol a hangpróbákra jelentkezőket is rendszeresen meghallgatta. Tagjai voltak: Papp Viktor zenekritikus, Stefániái Imre a Zeneművészeti Főiskola tanára és Szabados Béla a Zeneművészeti Főiskola tanára (halálát követően Molnár Imre, ugyancsak a Zeneművészeti Főiskola ta84