Levéltári Szemle, 58. (2008)

Levéltári Szemle, 58. (2008) 2. szám - EGYETEMI LEVÉLTÁRAK - SZABADI ISTVÁN: A magyarországi egyházi felsőoktatási intézmények levéltári anyaga

SZABADI ISTVÁN A MAGYARORSZÁGI EGYHÁZI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK LEVÉLTÁRI ANYAGA Az 1995. évi LXVI. (levéltári) törvény az állam által fenntartott felsőoktatási, tudomá­nyos, kulturális vagy egészségügyi szolgáltatást végző intézmény levéltárát állami szak­levéltárnak minősítette, melynek illetékességi köre a fenntartó szerv levéltári anyagára, továbbá mindezek jogelődeinek működése során keletkezett levéltári anyagára terjed ki. A nem állami fenntartású felsőoktatási intézmények jó részét egyházak által működ­tetett főiskolák és egyetemek teszik ki. Ezek túlnyomó többsége kizárólag hittudományi és hitéleti képzést folytat, némelyikük több évszázados múltra tekinthet vissza, ezek mű­ködésük során gazdag és igen értékes levéltári iratanyagot hoztak létre és őrzik is azt a nyilvános levéltárként bejegyzett egyházi levéltárakban. Az említett levéltári törvény szerint a nyilvános magánlevéltár köziratnak minősülő levéltári anyag kivételével bármilyen levéltári anyagot gyűjthet, az illetékes egyházi le­véltár azonban gyűjtheti az egyház által fenntartott nevelési-oktatási intézmény közirat­nak minősülő levéltári anyagát is. Ezzel a szabályozással a törvény egy évszázadok óta meglévő gyakorlatot ismer el, másrészt lehetőséget ad az 1990 után újonnan alapított egyházi iskolai iratanyag átvételére is 1. Az egyházi fenntartásban működő oktatási intéz­mények száma után megnőtt 1990. Az egyházi felsőoktatásra korábban főleg lelkész-, il­letve hittudományi képzést folytató főiskolák és teológiai akadémiák voltak jellemzőek. A kilencvenes években kezdeményezések indultak az állami és egyházi felsőoktatás új­raegyesítésére {Debrecenben a Református Hittudományi Egyetem társult tagja a Debre­ceni Egyetemnek), illetve a kárpótlásáról rendelkező törvény értelmében jó néhány taní­tóképző főiskola került egyházi fennhatóság alá (pl. Zsámbék, Esztergom, Debrecen). Ez a folyamat az önálló, államtól független egyházi felsőoktatást erősítette. A legjelentő­sebb fejlemény azonban az egyházi alapítású egyetemek létrehívása volt. Ezek közül a legnagyobb, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem ma már bölcsészettudományi és jogi karral teljes képzést kínál a hallgatóknak (Hittudományi Kar, Jog- és Államtudományi Kar, Bölcsészettudományi Kar, Információs Technológiai Kar, Vitéz János Kar, Kánon­jogi Posztgraduális Intézet). A református egyház által alapított hasonló jellegű intéz­mény a Károli Gáspár Egyetem (Hittudományi Kar, Állam- és Jogtudományi Kar, Böl­csészettudományi Kar, Tanítóképző Főiskolai Kar) 2. 1 Utóbbi esetben érdemi tevékenységet még alig fejtettek ki egyházi levéltáraink. LAKOS JÁNOS: Jelentés a le­véltárakról, 2003. Levéltári Szemle (54), 2004/2. melléklet. 2 Kizárólag hittudományi és hitéleti képzést folytató egyházi intézmények: Baptista Teológiai Akadémia, Debreceni Református Hittudományi Egyetem, Egri Hittudományi Főiskola, Esztergomi Hittudományi Fő­iskola, Evangélikus Hittudományi Egyetem, Győri Hittudományi Főiskola, Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem, Pápai Református Teológiai Akadémia, Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola, Sárospataki Refor­mátus Teológiai Akadémia, Szegedi Hittudományi Főiskola, Szent Atanáz Görög Katolikus Hittudományi Főiskola (Nyíregyháza). Világi és hittudományi, hitéleti képzést is folytató egyházi egyetemek a Károli Gáspár Református Egyetem és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, főiskolák: Apor Vilmos Katolikus Fő­iskola (Vác), Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola (Debrecen), Veszprémi Érseki Hittudomá­nyi Főiskola és a Wesley János Lelkészképző Főiskola (Budapest). Kizárólag világi képzést folytató egyhá­zi főiskola a Vitéz János Római Katolikus Tanítóképző Főiskola (Esztergom). 50

Next

/
Thumbnails
Contents