Levéltári Szemle, 58. (2008)

Levéltári Szemle, 58. (2008) 2. szám - EGYETEMI LEVÉLTÁRAK - SZÖGI LÁSZLÓ: Egyetemi levéltárak Európában

így pl. Németországban hatalmas egyetemi központok jöttek létre, napjainkban immár 20-30 fakultással, míg a Habsburg Birodalom utódállamaiban egy széttagolt, több szakegyetemből álló sajátos rendszerrel. Függetlenül azonban attól, hogy az egyetemi fejlődés milyen irányt vett, mindenütt ugrásszerűen megnőtt az egyetemi írásbeliség által létrehozott források mennyisége, és ezek archiválását az intézményeknek biztosítani kellett. Az egyetemek jellegéből következően a hallgatók későbbi pályafutása dönti csak el, hogy a tanulmányaikról fennmaradt feljegyzések jelentős tudományos vagy történeti értékkel bírnak-e, vagy sem. Ebből következően az óriási mennyiségű egyetemi tanulmányi jellegű nyilvántartást és iratanyagot feltétlenül meg kell őrizni, s kutathatóságáról gondoskodni szükséges. A magyar kultúrára hosszú évszázadokon keresztül a legnagyobb hatást a német tudomány, a német egyetem gyakorolta. Ennek magyarázata részben a hazai polgárság jelentős részének német származásában és a német kultúrához való erős kötődésében, a külföldi egyetemjárás dominanciájában és természetesen a német nyelvű Habsburg Birodalomhoz való tartozásában rejlik. A szűkebb értelemben vett birodalmi német egyetemi rendszer eltér a közép-európai szomszéd államoktól. A német széttagoltság következtében Németországban a 18. század végére több mint 30 intézményből álló egyetemhálózat jött létre, s ezek között igen intenzív volt a hallgatók belső migrációja, ami többek között szellemi előkészítője lett a német egységnek is. A 19. század eleji átmenetei csökkenés után e században a klasszikus és évszázados egyetemi centrumok (Tübingen, Heidelberg, Göttingen, Leipzig stb.) mellett új, hatalmas egyetemi központok alakultak ki (Berlin, München, Bonn stb.), ahol a magyarországi méreteket messze meghaladó univerzitások működnek. A felsőoktatás- és egyetemtörténet Németországban a történettudományon belül önálló tudományterületté nőtte ki magát, amelynek jelentős egyetemi kutató intézetei vannak, például Münchenben és Eichstättben? Folyamatosan kerül kiadásra az egyetemtörténeti kutatások bibliográfiája,

4 és természetesen a német levéltári szervezetben önálló egységet képeznek az egyetemi, illetve tudományos intézetek levéltárai. A német levéltárosok egyesületének kiadványában" 1995-ben Németország területén összesen 70 egyetemi levéltárat soroltak fel. Würzburgban működik az Institut für Hochschulkunde, amelynek gyűjteményében az egyetemi életre vonatkozó kép- és fotóanyag igen gazdag. A német egyetemi diákélethez szervesen tartoztak hozzá azok a sajátos diákegyesületek, amelyek kulturális és félkatonai programjaikkal sokáig meghatározták a német diákság életét. E szervezetek legfényesebb korszaka az 1848-as forradalmakhoz kötődik, amelyben a bécsi akadémiai légió szerepe a magyar történelem iránt érdeklődők előtt sem ismeretlen. A német „Burschenschaftokra" vonatkozó levéltári anyag és irodalom egyaránt nagyon gazdag.

6 3 LAETITIA BOEHM és RAINER A. MÜLLER szerkesztette a német nyelvterület egyetemeit bemutató, kitűnő és jól illusztrált lexikont. Ld. Universitäten und Hochschulen in Deutschland, Österreich und der Schweiz. Düsseldorf, 1983. 4 A legkorábbiak egyike: WILHELM ERMAN und EWALD HORN: Bibliographie der deutschen Universitäten. Leipzig/Berlin, 1904. Újabban: EDWIN STARK: Bibliographie zur Universitätsgeschichte (1945-1971) Freiburg/München, 1973. és THOMAS PESTER: Geschichte der Universitäten und Hochschulen in deutschsprachigen Raum von den Anfängen bis 1945 Auswahlbibliographie der Literatur der Jahre 1945-1986. Jena, 1990. 5 Archive und Archivare in der Bundesrepublik Deutschland, Österreich und der Schweiz 14. Ausgabe 1985/86. München, 1986. 136-142. és 189-190. 6 PETER KRAUSE: „ О alte Burschenherrlichkeit. " Die Studenten und ihr Brauchtum Graz-Wien-Köln, 1

979. 5