Levéltári Szemle, 58. (2008)

Levéltári Szemle, 58. (2008) 1. szám - HUNGARICAKUTATÁSOK - DÓKA KLÁRA: Céhiratok Kassa város levéltárában

ket tekintik érvényeseknek, ami alapvetően megváltoztatta a testületek és a városi vezetőség viszonyát. 1729-től tilos volt fiókcéhek alakítása, ami növelte a kisebb céhek felett is az állami ellenőrzés lehetőségét, ugyanakkor rontotta a városi mesterek gazdasági kapcsolatait. Ettől az évtől kezdve a városi tanács képviselőjének, mint céhbiztosnak jelen kellett lenni a testületek gyűlésein. 1731-ben az uralkodó nevében a helytartótanács revízió alá vette a városok tanácsa vagy a földesurak által kiadott céhleveleket, sőt 1761-től az összes kiváltságlevél beszedését és azonos szövegű privilégiumok kiadását rendelték el.

1

5 Ennek értelmében mindössze hét kassai céh újíttatta meg kiváltságlevelét.

1

6 A városi tanács ugyanis elébe ment az eseményeknek: 1713-ban a céhleveleket újra revideálta, a 18. századi elvárásoknak megfelelően. Ekkor 36 testület kiváltságleveleit vizsgálták meg, amelyek nagyobb része nem is cserélte fel azt királyi privilégiumra.

1

7 A céhek következő szabályozására 1805-1813 között került sor. Az intézkedések nyomán kiadott Generates articuli coehales, amely az új kiváltságlevelek alapszövegét képezte, tovább korlátozta a céhek jogait. Le kellett mondaniuk a termelés irányításáról, a piac befolyásolásáról, feladatuk csak a szakképzés (inas szegődtetés és felszabadítás), szaktudás (remekmunka, mestermunka) ellenőrzése és valamiféle bizonytalan érdekvédelem lett. A kancellária nyilvántartása szerint az új előírások értelmében 16 szervezet újíttatta meg kiváltságlevelét, bár a korabeli gyakorlat szerint az általános céhszabályok betartása a csak régi kiváltságokkal rendelkező testületek számára is kötelező volt.

1

8 Arra is vannak példák, hogy a kassai testületek az előírások értelmében összeállították az új céhleveleket, de nem került sor azok megerősítésére. A céhek működését a polgári forradalom idején és után újabb rendelkezések szabályozták (1848: Céhszabályokat módosító rendelet, 1851: Ideiglenes utasítás, 1859: Gewerbeordnung), majd az 1872-ben kiadott ipartörvény teljes megszüntetésüket mondta ki. A céhek iratai a Kassai Városi Levéltárban A Kassai Városi Levéltárban őrzött iratok alapján a céhek története a 14-15. századtól az 1872. évi megszüntetésükig nyomon kísérhető. Ondrej R. Halaga idézett leltárában testületenként haladva rövid áttekintést ad az egész gyűjteményről, függetlenül attól, hogy a céhes fondban, a tanácsi iratokban és könyvekben vagy a múzeumban őrzik-e azokat. Az 1957-ben készült leltár az újabb rendezések után több szempontból már elavultnak tekinthető.

1

9 A kassai céhek iratainak legnagyobb része a Városi Levéltár említett, Cehalia című fondjában található. A részletes kutatáshoz évtizedekkel ezelőtt Milena Ostrolucká regesztákat készített, amelyek ma is jól használhatók. Összesen 36 testület iratait őrzi a gyűjtemény kisebb vagy nagyobb mennyiségben. Az iratok első csoportját a kiváltságlevelek jelentik, amelyek eredeti példányai általában a város és a céh pecsétjével, alkalmanként az uralkodó jóváhagyásával ellátva, per1

5 A magyar kézművesipar története. Szerk. SZULOVSZKY JÁNOS. Budapest, 2005. 220-223. 1

6 AMK Cehalia, Céhkönyvek Prothocolon benignorum privilegiorum coehalium 1

7 AMK Cehalia, Céhkönyvek, Articuli Coehalium Cassoviensium. A városi tanács által korrigált céhlevelek zöme megtatálható a MOL С 25. iratanyagában, ugyanis azokat felküldték a helytartótanácsnak. 1

8 Mezővárosi és falusi céhek az Alföldön és a Dunántúlon (1686-1848). Szerk. EPERJESSY GÉZA. Budapest, 1967.212. 1

9 HALAGA, 1957. a. 119-125. 10