Levéltári Szemle, 57. (2007)
Levéltári Szemle, 57. (2007) 1. szám - MÉRLEG - Pál Lászlóné Szabó Zsuzsanna: A Szász tükör magyarországi megjelentetéséről: Eike von Repgow: A Szász tükör. Közread. Blazovich László, Schmidt József. A kísérőtanulmányokat németre ford. B. Csilics Éva. Szeged, 2005 / 87–90. o.
el, itt jött létre a Szepesség joga (Zipser Willkür), amely bizonyos módosításokkal az 1800-as évek végéig élt e területen. A kötet harmadik tanulmánya kifejti, hogy az 14031421 között készült Budai jogkönyvön a Szász tükör és a Sváb tükör hatása is érzékelhető. A szász jog déli továbbterjedését a Sváb tükör használata állította meg, ez ugyanis a Duna medencéjében Erdélyig eljutva óriási területek jogalkotására hatott. A Szász tükör első nyomtatott kiadása 1474-ben Baselben jelent meg. Több helyen a 18. század végétől megjelenő új polgári törvénykönyvek megszületéséig hatott. A Szász tükör több évszázadon át alapvetően befolyásolta Közép-Európában a világi jog alakulását. Tanulmányozása nem hiányozhat a mai egyetemes jogtörténet oktatásából. Magyarországon az európai jog fejlődését bemutató jogtörténeti összefoglalók — a Ruszoly József által írt Európa jogtörténete kivételével — kevéssé érintik ezt a müvet. A fordítás gondolatát az ösztönözhette, hogy a tükör által elénk táruló koraközépkori társadalom a középkori Magyarországon is létezett, és számos esetben kimutathatók hasonlóságok a Szász tükör világa és a magyar viszonyok, valamint jogintézmények között. A szepességi és a budai jogra gyakorolt hatása ugyancsak indokolja szélesebb körű és alaposabb megismerését. A Szász tükörrel kapcsolatos méltatlanul kevés figyelem elsődleges magyarázata valószínűleg az, hogy az érdeklődők számára eddig nehezen volt megközelíthető, magyarul csak 2005 szeptembere óta lehet olvasni. A magyarra fordítás alapját a Kari August Eckhardt által a Monumenta Germaniae Historica-ban közreadott modern kritikai kiadások képezték, de a szakemberek számára is csak igen nehezen értelmezhető szöveget feltárni Hans Christoph Hirsch, valamint Ruth Schmidt-Wiegand és Clausdieter Schott közreadása segítette talán leginkább. Számos fogalom vagy jogintézmény jelentését és tartalmát a megfelelő magyar szó hiányában csak magyarázatokkal, helyenként csak közelítőleg helyes szinonimákkal, körülírásokkal lehetett visszaadni. Ilyenek például a bewere, a Morgengabe és más fogalmak. Gondot jelentett az is, hogy míg a német nyelvben a középkori tulajdont több szóval fejezték ki, addig a magyarban erre egyedül birtok szavunk alkalmas. A Szász tükör magyar nyelvű közreadása tehát sok szempontból igen hasznosnak tekinthető. Blazovich László és Schmidt József munkája igen magas színvonalú teljesítmény, a Szász tükör magyar nyelvű közreadása különleges érték, hiszen olyan történeti forrásról van szó, amelyből történészek, jogtörténészek, nyelvészek, irodalmárok, történelemtanárok, levéltáros kutatók és néprajzosok sokkal mélyebben tanulmányozhatják, és érzékletesebben láthatják a középkor világát. A forrásközlés és a hozzá tartozó rendkívül gazdag jegyzetapparátus, a törvények, határozatok és szabályok megtalálhatóságának jegyzéke nélkülözhetetlen a kutatók számára. A tárgymutató több mint ezer tárgyszava, a névmutató precíz összeállítása jelentősen megkönnyíti a tükör jogtörténeti elemzésének munkáját. Emellett a könyv szép kivitelű, a képes változatból közölt színes oldalak kifejezően tükrözik a kor sokszínűségét. A közreadók munkáját a szakma feltétlen köszönete és elismerése illeti. Pál Lászlóné Szabó Zsuzsanna 90
