Levéltári Szemle, 57. (2007)

Levéltári Szemle, 57. (2007) 4. szám - HÍREK - Érszegi Géza: A Magyar Levéltárosok Egyesületének vándorgyűlése Nyíregyházán, 2007. augusztus 22-24. / 55–58. o.

A szekcióülés pénteken Batalka Krisztinána (BMGE) előadásával folytatódott Az egyetemi vezetőtestületi jegyzőkönyv, mint a BMGE levéltárának egyik legfontosabb forrástípusa: feldolgozás, kutathatóvá tétel, kiadása címmel, amelyben a forrástípus bemutatása mellett kiemelte azt is, hogy az eddig feltáratlan iratokból milyen új, a köztörténet számára is fontos adatok nyerhetők. Sölch Miklós (MOL) a magyar szakirodalomban, digitális és hagyományos segédletekben előforduló pecsétpublikációkról beszélt. A kevés gonddal készült kiadványok alapján megállapította, a történeti segédtudományok között mindig kiemelt helyet elfoglaló szfragisztika fontosságára való tekintettel szükséges lenne a középkori okleveleinek pecsétjeinek egységes digitális kiadása is. Bilkei Irén (ZML) az általa kutatott és regesztákban közzétett zalai koraújkori hiteleshelyi oklevelek helytörténeti hasznosításának lehetőségeire hívta fel a figyelmet. Végül Néma Sándor (GYMSM, Győri Levéltára) Győr megyei úrbéri térképek digitalizálása és a helytörténetírás címmel nemrég napvilágot látott könyvének anyagát mutatta be, bizonyítván, hogy a forrásközlésnek természetszerűleg ki kell terjedni a térképes anyagra is. A rendkívül gazdag, két napon át folytatódó előadások nem tették lehetővé, hogy a távollevő, de nagyon fontos témáról szóló előadók, Blazovich László (CSML) és Piti Ferenc (SZTE, BTK) nagy érdeklődéssel várt előadásai: Beszámoló a Csongrád Megyei Levéltár forráskiadásáról, illetve Az Anjou-kori Oklevéltár-sorozat és felhasználhatósága a történeti kutatásokban felolvasásra kerüljenek. A tervek szerint azonban valamenynyi előadás szövege megjelenik. A Mózessy Gergely (SzfvPL) által elnökölt Egyházi Levéltárak Szekció előadásai is sok érdeklődőt vonzottak. A rendelkezésre álló idő szűkössége miatt a protestáns felekezetek iratanyagáról csak kevés szó esett. Kivételnek csak Tóth Krisztina (ELTE, BTK) előadását tekinthetjük, aki összegzőén szólt a canonica visitatio-k keletkezési körülményeiről, típusairól, nagy súlyt fektetve a talán kevésbé ismert protestáns egyházlátogatásokra. Az előadó külön kiemelte azokat az iratcsoportokat, melyek jellegüknél fogva a visitatio-s jegyzőkönyvek közé sorolhatóak lennének, mégsem kaptak eddig kellő figyelmet. Két további előadó tartott az egyházi levéltárak néhány sajátos forrástípusáról fogalomtisztázó, egyszersmind a forrásérték történeti változásait is bemutató előadást. Mózessy Gergely (SzfvPL) székesfehérvári tapasztalatokból kiindulva egy, eleddig többségében kiaknázatlannak mondható forrásegyüttes, a lelkipásztori jelentések mibenlétéről, kialakulásáról és 1920-as évekbeli adatgazdagságáról tartott beszámolót. Koltai András (MPRKL) a piarista rendházak 17-19. századi iratkezelésének sajátosságait ismertette, részletesebben bemutatva azon forráscsoportokat, melyek nem csak a rendi történetírás számára lehetnek érdekesek, hanem egyetemesebb jelentőségűek. Lakatos Andor (KFL) előadása az anyakönyvek kiaknázásának, feldolgozásának lehetőségeiről szólt egy kalocsai és Kalocsa környéki anyakönyvi adatbázis sorsának alakulása kapcsán. Újszerű felvetése az öntevékeny helyi kutatók és családkutató civil szervezetek munkájának levéltárak által történő koordinálásáról és hasznosításáról — anyagi forrásokban szegény korunkban — kétségtelenül megfontolásra érdemes. A következő előadók expozéikban élményszerűen ismertették levéltáraik egy-egy nagyszabású vállalkozását. 57