Levéltári Szemle, 57. (2007)

Levéltári Szemle, 57. (2007) 4. szám - LEVÉLTÁRI MŰHELYMUNKÁK - Cserna Anna: A bonyhádi Székely Múzeum Egyesület levéltári őrizetben lévő iratanyagai: 2. rész / 26–36. o.

A Völgységi Telepesek Központi Szövetkezete A bukovinai székelyek elhelyezésével szinte azonos időben született meg a szövetkezés gondolata. A telepesek körében élvezett tekintélyéből fakadóan, valamint erőteljes személyiségével Bodor a letelepítést követő eseményekre is hatással volt. A telepítés során az ő igazi segítői a telepesekből alakult községi földigénylő bizottságok voltak, amelyek a juttatást lebonyolították, és a gyakorlatban végrehajtották a telepítési hivatal rendelkezéseit. Ám az is bebizonyosodott számára, hogy a hivatal megszűntével további irányítás és tanácsadás nélkül a székelység nehezen boldogul majd. A földreformrendelet 30. §-a lehetővé tette a földműves-szövetkezetek alakítását az új földhöz juttatottak körében. A szövetkezetek megkapták az elkobzott gépeket, malmokat, mezőgazdasági üzemeket. Elsősorban termelői funkcióra kitalált formához Bodor érdekképviseleti szerepet is társított, vagyis saját megfogalmazásában: „A földműves-szövetkezetek ürügyén tehát általános szövetkezetet akartam kialakítani. " Bodor Györgyöt nemcsak a székelyek honfoglalása izgatta, hanem kezdettől fogva foglalkoztatta közérdekű célokat szolgáló székely közvagyon teremtése. Valamiféle javadalmazó közbirtokosságot képzelt el, amely finanszírozná a gépek vásárlását, üzemek létesítését és a kulturálódást. A termelő-, az értékesítő-, a beszerző munka, a tanulás és a közművelődés a székely hagyományokat őrző népi önkormányzatokban valósulna meg. Ez a bizonyos érdekszervezet 1945. június 10én a telepes községek küldöttjeinek aláírásával szentesíttetett. A választmányba minden település egy tagot delegált. A 12 tagú igazgatóságban helyet foglalt Bodor György, László Antal és Németh Kálmán esperes is. Török Pál ügyvezető igazgató igazgatása alatt a megszűnt telepítési hivatal alkalmazottaiból állt össze a központ apparátusa. A kiinduló tőke a telepítési hivatal megmaradt pénzéből származott. A cégbíróságon bejegyzett, alapszabállyal rendelkező szövetkezet közgyűlésén minden tagszövetkezet öt küldöttjével képviseltette magát. Ez volt a „székelyparlament'\

24 Az alapszabályban célként jelölték meg a kölcsönösség elve alapján a tagok gazdálkodásának előmozdítását, számukra telkek szerzését és lakóházak építését.

25 A megalakulás egybeesett Bodor „kormánybiztosi" ténykedésének befejeztével. Talán nem véletlenszerűen, hanem időzítetten történt a szövetkezeti központ alapítása, amely a későbbiekben valóban igyekezett gondoskodni a telepesekről. Nem tűnik véletlennek az sem, hogy itt is fellelhetők inkább a telepítési ügyekben kompetens hivatalba illő iratok. A szövetkezet Budapesten is létrehozott egy irodát érdekeik képviseletére. A bonyhádi (0,98 ifm) és a fővárosi iroda (0,36 ifm) 1945-1948 közötti éveket átfogó irattári anyaga önálló, egy-egy levéltári egységet képez. Honfoglalás, 20-25. TMÖL X. 51. Budapesti iroda. 66. doboz. 31