Levéltári Szemle, 57. (2007)
Levéltári Szemle, 57. (2007) 4. szám - LEVÉLTÁRI MŰHELYMUNKÁK - Keresztes Csaba: A Nemzeti (Legitimista) Néppárt szervezeti felépítése és működése, 1933–1937 / 14–25. o.
külön nyilatkozattal ítélte el a választást, mint a példátlan terror és megfélemlítés alkalmát. 42 A párt a választások után A legitimista párt a választási kudarc után tovább folytatta eszmei-ideológiai harcát a királyság restaurációjáért, de egyre aggodalmasabban figyelte mind a NEP, mind a nemzetiszocialista mozgalmak villámszerű előretörését, és szervezeteik terjedését. A kudarc után párton belüli belső ellentétek is egyre jobban kiélesedtek: a Payr Hugó befolyása alatt álló fővárosi csoportok nem tartották Grigert megfelelő embernek a vezetésre. Griger pedig a Payr választási taktikáját, szövetségesi megállapodásait tartotta károsnak. Az ellentéteket egy időre sikerült elsimítani, és ősztől egy újabb szervezési hullám elindításáról döntöttek. A rivális pártokkal kívánták újra felvenni a versenyt, és új lendületet kívántak adni a pártnak. Alapszervezeteik kiépítését, újjászervezését kezdték el elsőként, zászlóbontó értekezletekkel, tagtoborzó gyűlésekkel, irodanyitásokkal. 43 Igyekeztek a hagyományos (főleg dunántúli) legitimista területekre koncentrálni, ahol mind a támogató nagybirtokra, mind a katolikus népességre számíthattak. Megbízottakat küldtek ki a nagyobb városokba a helyi pártélet megújítására, folytatták az „élgárda" szervezését, vagy éppen a cserkészek felhasználását. Ezek azonban csak mérsékelt sikerrel jártak, és a közigazgatás fokozott figyelmét is magukra vonták. Az aszódi őrségparancsnok jelentéséből derül ki, hogy „ a tagok Griger Miklós aláírásával ellátott, sárga színű igazolványt kapnak és havonta 20 fillér összegű tagsági díjat fizetnek". Hozzátette: „A tagok névsorának megszerzését folyamatba tettem. " 44 Pécsen Molnár Kálmán vezetésével indult el nagyon erős szervezkedés. Kiadtak egy Népkirályság című színvonalas újságot is, amelyben erősen támadták a fennálló viszonyokat, többek között a választási rendszert. 45 A következő nagy megmérettetést az 1935 őszén lezajlott pótválasztások jelentették. Budapest titkosan szavazó, déli választókerületében a közigazgatási bíróság megsemmisítette a választási eredményt. Az új választáson Griger és Payr Hugó is a lista első helyén kívánt indulni, és bár a Legitimista Nagytanács Grigert támogatta, végül Payr lett a listavezető, lévén, hogy ő állta a korábbi petíció költségeit. 46 A pótválasztásra készülve nagyszámú gyűlést tartottak, jelentős választóközönség részvételével, és a propagandamegbízottak szervezésével. A választáson Payr Hugó győzött, Griger azonban kellő szavazat híján ismét nem került be az Országgyűlésbe. 41 A párt ezek után, a NEP színekben az országgyűlésbe került Sulyok Dezső csatlakozásával, három fős országgyűlési képviselettel bírt. 48 A párt minden évben megtartotta az úgynevezett „Ottó vacsorát" a herceg születésnapja alkalmából, ahol a mozgalom prominens politikusai és legitimista személyiségek jöttek össze, hogy az aktuális politikai eseményeket megbeszéljék, és a legitimizmus szellemét ébren tartsák. A párt a pártvacsorák régi szokását is fenntartotta, amelynek al42 KARDOS, 1998.206. 43 PMLIV-401-a-76-1935. 44 Uo. 45 MOLK149-1935-6. 46 KARDOS, 1998. 207-208. valamint: MOL K149 (651/7)-1935-19/41. Griger a második helyre szorult. 47 KARDOS, 1998. 209. 48 Uo. 21