Levéltári Szemle, 57. (2007)

Levéltári Szemle, 57. (2007) 4. szám - LEVÉLTÁRI MŰHELYMUNKÁK - Keresztes Csaba: A Nemzeti (Legitimista) Néppárt szervezeti felépítése és működése, 1933–1937 / 14–25. o.

kori különítményeseit szemelték ki, illetve ezen kívül a Szent István Bajtársi Egyesület tagjaiból is toboroztak volna.

17 A különféle támadások ellenére, a fokozott szervezés eredményeképpen a pártnak sikerült megerősödnie. A döntően katolikus Dunántúlon természetesnek tekinthetően volt sikeresebb az agitáció, azonban a Duna-Tisza közén annál kisebb volt az eredmény. Ellenben a „kálvinista Tiszántúlon" — némi meglepetést okozva — szintén jól végződött a párt első megkapaszkodása.

18 A párt kiépítésére — Gömbös figyelmeztetése ellenére, vagy talán éppen ezért — az 1934-es évben még nagyobb gondot fordítottak, amelynek különösen nagy jelentőséget adott a vele párhuzamosan folyó kormánypárti szervezkedés. A NEP egyre jobban kibontakozó kampányát, és kormányzati erővel is támogatott szervezőmunkáját azonban a kevesebb eszközzel rendelkező párt nem tudta ellensúlyozni. A valódi és biztos társadalmi támogatásban bízva, ennek fontosságát szem előtt tartva, 1934 folyamán nagy volumenű, kampányszerűnek aposztrofálható szervezkedéseket, szervezéseket foganatosítottak, hogy a párt jelentősége, egyébként a király mielőbb remélt visszatérésének elősegítésére, a legkedvezőbb körülményeket alakíthassa ki.

19 Az 1934 áprilisában IV. Károly gyászmiséje alkalmából tartott pártvacsorán már a párt említett védőgárdája állt sorfalat, amit kelőén indokolt, hogy a Habsburg-ellenes erők ismét megzavarták a rendezvényt.

20 A párt vezetői egységes kiállást kívántak a Nemzeti Egység mozgalmával szemben, „alkotmányvédő" alapon. Július végén a Keresztény Gazdasági és Szociális Párttal hangolták össze politikai tevékenységüket: megegyezés született, hogy a fontosabb kérdésekben együttesen lépnek fel. Elképzelésük szerint Bajcsy-Zsilinszky Endre Nemzeti Radikális Pártját, illetve más, a korszakban baloldalinak számító pártokat is bevontak volna (Rassay Károly Szabadelvű Pártját, Vázsonyi János demokrata csoportját).

21 Pallavicini György és Griger Miklós még a Magyarországi Szociáldemokrata Párttal is felvette a kapcsolatot, kérve, hogy passzívan vegyen részt az együttműködésben. A szociáldemokraták azonban hamarosan kijelentették: pártjuk határozottan restauráció-ellenes, és ez természetesen ki is zárta a további együttműködés lehetőségét.

22 A párt 1934 augusztusától nagy volumenű szervezésbe kezdett. Szeptember 7-től kezdve munkaprogramot dolgoztak ki, mely szerint minden napon egy-egy kisebb összejövetelt kellett volna tartani, vasárnaponként pedig 2-3 gyűlést (!) rendezni.

23 Tihanyban a nyáron „kegyeletes zarándoklatot" tartottak, közel három ezer fő részvételével. A beszámolók szerint azonban a lelkesedés meglehetősen alacsony maradt. Itt megjelentek a vezetők is, több főméltóság, és jelen volt a legitimista Szent István Bajtársi Egyesület is.

24 A párt szervezési igazolványt bocsátott ki megbízottai részére, amellyel az ország bármely pontján tagokat lehetett gyűjteni. Tervbe vették egy katolikus napilap kibocsátá17 MOLK149-1933-7-9477. 18 MOLK149-1933-7-sz.n. 19 A zászlóbontó gyűléseket a központ által fizetett szervezők intézték, amelyek általában vacsorával voltak egybekötve. A szervezésbe bajtársi egyesületeket is bevontak. 20 MOL K149-1934-7-2654. A rendezvény után verekedés is kitört. 21 KARDOS, 1998. 200. 22 MOLK149-1934-7-sz.n. 23 KARDOS, 1998. 201. Szeptember 9-én Pápán tartottak nagyjelentőségű zászlóbontó gyűlést. 24 MOLK149-1934-7-sz.n. 17