Levéltári Szemle, 57. (2007)

Levéltári Szemle, 57. (2007) 4. szám - LEVÉLTÁRI MŰHELYMUNKÁK - Ódor Imre: A "tékozló másodhegedűs": Batthyány Kázmér gróf pályaképéhez / 3–13. o.

delkező családjának tagjaként, ugyancsak 1807-ben (ám nem februárban, hanem június 4-én), Pozsonyban látta meg a napvilágot. Az édesanyját 7 évesen elvesztő Batthyány Kázmér fivérével, Gusztávval (1803-1883) gyermek- és ifjúkora éveit fényűző, de ide­gen környezetben (többnyire Bécsben és Milánóban) töltötte. A birtokfelosztás során Kázmér kezére a bicskei, siklósi illetve a brodi, ozalji és grobniki uradalom került. Uradalmainak központja Bicske lett. (Fivére ekkor már Lon­donban élt és — megállapodásuk alapján — birtokait is öccse irányította.) A mecénás Közéleti pályája több vonatkozásban is Széchenyi Istvánéhoz illetve kevesebb, mint fél évvel idősebb unokatestvéréhez, Batthyány Lajos gróféhoz rokonítható. O is — arisztok­rata társaihoz hasonlóan — csak felnőtt korában tanult meg magyarul. Nyugat-európai utazásait követően előbb Bécsben, majd Pozsonyban, később Pesten, illetve Bicskén te­lepedett le. 1837-ben Bécsben alapító tagja lett egy társaságnak, amely elemi iskolák számára készülő magyar nyelvű tankönyvek kiadását tűzte ki célul. Olyan könyveket ad­tak ki (döntően anyagi támogatásának köszönhetően), mint a. Nagy Károly 3 (1797-1868) polihisztor tudós által írt „Kis számító" valamint a „Kis geometria". Ugyancsak Bat­thyány állta a Nagy Károly készítette első magyar feliratú „föld- és éggömb " költségeit. A tankönyvek és iskolai segédeszközök támogatását követően egyik uradalmi köz­pontjában, Rohoncon Gusztáv fivérével és Károlyi Lajos gróffal (korábbi gyámjával) gazdasági tanintézetet hozott létre. A szervezéssel járó munka zömét jószágigazgatója, Klauzál Imre — a később ismertté vált reformkori politikus Klauzál Gábor bátyja — vé­gezte. A Magyar Tudós Társaság (a később Akadémia) támogatását ugyancsak szívügyé­nek tartotta, ezért — fivérével egyetértésben — a „köz javára " átadta nagyapja több ezer kötetes rohonci könyvtárát. A későbbiekben sem fukarkodott a nemes célok támogatásá­ban. Finanszírozta a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók 1845-ös pécsi vándorgyűlé­sét, a résztvevőket siklósi várában illetve Harkányban, fürdőházában látta vendégül. Bicskei birtokán egy csillagvizsgáló felépítését segítette elő, míg Vörösmarty Mihályt két jobbágytelek jövedelmének megfelelő járadékkal (mintegy 400 forinttal) támogatta. Nagy Károly csillagvizsgáló létesítésére vonatkozó nagyszabású tervét is felkarolta. A Bicskén létesítendő csillagászati központ megvalósítása céljából — csillagászati összegű — 100 000 forintos alapítványt tett. A „bőkezű mecénást" kortársai közül is töb­ben fenntartással kezelték, talán irigyelték, s még inkább kritizálták. Még Széchenyi is együtt emlegette az arisztokrácia könnyelmű, vagyonát elherdáló tagjaival: „Zichy Alfréd eljátssza a pénzét, Zichy Ottó elspekulálja a magáét, Zichy Manó elfecsegi, Bat­thyány Kázmér elnépszerűsködi, Inkey Kázmér elmuzsikálja. " 4 Batthyány Kázmér mecénási szerepvállalásában és közéleti pályájának kibontakozá­sában meghatározó szerepe volt Nagy Károlynak. Nagy — akit a Magyar Tudós Társa­ság 1836-ban rendes tagjává választott —, szerteágazó (matematikai, fizikai, csillagásza­tijogi, közgazdasági) tudásával és ismereteivel, modern társadalomszemléletével lenyű­göző hatással lehetett az ifjú grófra. Előbb — az anyagilag függetlenné vált — Batthyá­3 Vö. BAKOS JÓZSEF: Nagy Károly (1797-1868) reformkori természettudós élete és munkássága. Budapest, 1994. 4 Idézi FÜZES MIKLÓS: Batthyány Kázmér. Budapest, 1990. 29.

Next

/
Thumbnails
Contents