Levéltári Szemle, 57. (2007)

Levéltári Szemle, 57. (2007) 3. szám - HÍREK - Hegedűs András: Beszámoló a Prímási Levéltár és az Esztergomi Főkáptalani Levéltár költöztetéséről / 95–98. o.

BESZÁMOLÓ A PRIMASI LEVÉLTÁR ES AZ ESZTERGOMI FOKÁPTALANI LEVÉLTÁR KÖLTÖZTETÉSÉRŐL A viszontagságos múlt A Primási Levéltár és a Főkáptalani Levéltár helye az Esztergomi Érsekség alapításától kezdődően az esztergomi várhegyen volt. Az évszázadok során sajnos több alkalommal is súlyos károk érték a két levéltárat. Az 1188-1198 közötti években leégett a Szent Adalbert székesegyház, ahol az iratok egy részét őrizték.' Vencel cseh király és magyar trónkövetelő 1304-ben elfoglalta Esztergom várát, amikor is kifosztotta a kincstárat és a levéltárat.

2 Abból a tényből kiindulva, hogy a legrégibb eredeti oklevél 1138-ból

3 származik, arra következtethetünk, hogy a levéltárak állományát bár a várhegyen, de nem egy teremben, vagy helyen őrizték, különben az oklevelek mind az említett pusztítások martalékává váltak volna. A levéltár fennmaradt legkorábbi jegyzéke 1417. utáni évekből származik.

4 A török előrenyomulás az intézmények életében is jelentős változást hozott, hiszen Esztergom 1543. évi eleste után az érseki székhelyet Nagyszombatba, helyezték át. Mivel e korszakban a levéltárakra elsősorban mint a vagyoni értékű iratok őrhelyeire tekintettek, feltételezhetjük, hogy a levéltárat a kincstárral együtt menekítették a törökök elől, akárcsak Mária királyné tette azt a királyi kincstárral és levéltárral. Ebben az esetben azonban a levéltár vándorlásának útja rekonstruálható. így feltételezhetjük, hogy az iratok már 1528-ban elhagyták Esztergomot, mivel a török 1526-ban sikertelenül ostromolta a várost

5

, ami a káptalant értékeinek mielőbbi mentésére bírta. Ezért a kincstárat — és talán vele együtt a levéltárat is — előbb Drégely várába, majd Nagyszombatba, szállította.

6 Ha az útvonal tekintetében tévednénk is, az minden esetre megállapítható, hogy gondos és szakszerű költöztetés eredményeként jutott el az állomány Nagyszombatba, hiszen napjainkban a két levéltár együttes középkori állománya a Magyar Országos Levéltár Mohács előtti gyűjteménye után a legjelentősebb hazánkban. Hosszas nagyszombati, illetve pozsonyi tartózkodás után, 1820-ban a levéltárak faládákba helyezett állományát hajón szállították vissza Esztergomba, ahol a Primási Levéltár a Primási Palotában, a Főkáptalani Levéltár pedig a bazilikában nyert elhelyezést. Az idők során azonban a Primási Levéltár megtöltötte a palotában kapott raktárakat, így nem lévén más lehetősége, az állomány — különösen a gazdasági iratok — egy részét a Főkáptalani Levéltár mellett a bazilikában helyezte el. Ez az elhelyezés azonban korántsem volt megfelelő, mivel a raktárként használt hatalmas helyiség közepén a Bazilika nyugati homlokzatát díszítő félköríves ablak található. Ennek következtében a fűtetlen helyiség télen nagyon lehűlt, nyáron viszont könnyen átforrósodott. Az iratok ugyanakkor hatalmas (számításaink szerint 80-90 tonnányi), 1 HORVÁTH ISTVÁN—H. KELEMEN MÁRTA—TORMA ISTVÁN: Komárom megye régészeti topográfiája. Esztergom és a dorogi járás. Budapest, 1979.101. 2 Az erröl szóló oklevelet ld.: Esztergomi Főkáptalan Magánlevéltára, 47-1-7. 3 Primási Levéltár, U-16. 4 PROKOPP GYULA: AZ esztergomi Primási Levéltár XV. századi leltára. Levéltári Közlemények 37. (1966) 113. 5 ISTVÁNFFY MIKLÓS: A magyarok törtenetéből. In: Mohács emlékezete. Szcrk.: KATONA TAMÁS. Budapest, 1979. 123. 6 LEOPOLD ANTAL: AZ Esztergomi Főszékesegyházi Kincstár katalógusa. Budapest, 1942. 5. 95