Levéltári Szemle, 57. (2007)

Levéltári Szemle, 57. (2007) 3. szám - MÉRLEG - Arapovics Miklós: Katolikus egyháztörténetek, 1944–1945: Inter arma 1944–1945. Fegyverek közt. Válogatás a második világháború egyházmegyei történetének forrásaiból. Szerk. Mózessy Gergely. Székesfehérvár, 2004. (Források a Székesfehérvári egyházmegye történetéből, 2.): "... félelemmel és aggodalommal..." Plébániák jelentései a háborús károkról a Győri egyházmegyéből 1945. Szerk. Perger Gyula. Győr, 2005. (A Győri Egyházmegyei Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások, 3.): "A múltat be kell vallani..." Háborús dokumentumok 1944–45. Szerk.: MUHI CSILLA—VÁRADY LAJOS. Szatmár egyházmegye papjainak visszaemlékezései a második világháború helyi eseményeire és más háborús dokumentumok. Szatmárnémeti, 2006. / 80–82. o.

kat egy esőcsatorna-darabba gyömöszölve rejtegették sokáig Győrben, s csak a levéltár költözésekor kerültek elő. A székesfehérvári jelentések pedig a püspökség tematikus iratkezelése miatt nem sokáig voltak együtt: az összefoglaló ívek elkészülte után az iratokat az egyes plébániákra vonatkozó iratsorozatokba helyezték el. Csak a kötet szerkesztése során kerültek ismét egymás mellé a közölt szövegek. A székesfehérvári kötet — melyet úttörő vállalkozásnak kell tekintenünk — az egyházmegye frontterületté válásának 60. évfordulójára jelent meg. A sokat sejtető — ám tán nem legszerencsésebb — historikus címválasztást Ercsi rommá lőtt plébániatemplomának fotója teszi félreérthetetlenné a borítón. A vaskos kötet kétharmadát teszik ki a plébániai jelentések, melyek, miként a többi közölt forrás is, igen illusztratívak: püspöki körlevélrészletek, a szertartó memoárja és martyrologium teszi teljesebbé a kibontakozó korrajzot. Az egyházmegye szűkebben vett területén is túlmutat Bejczy Gyula püspöki titkár naplója, aki a nyilasok által elhurcolt püspökével keresve a kapcsolatot csaknem az egész Dunántúli beutazta a vészterhes napokban. Kissé sajnálhatjuk, hogy a Shvoy Lajos püspök fogsága alatt keletkezett noteszbejegyzéseket a kötet szerkesztője nem itt, hanem önálló cikkben tette közzé a Soproni Szemlében.

1 A kötetet remek és bőséges lábjegyzetapparátus, névmutató és a klerikusok életrajzi adattára egészíti ki. Mivel a plébániai jelentések abc-rendben követik egymást, a helynévmutató hiánya csak a napló kapcsán szembeötlő, de a kötet e nélkül is jól használható. Az egyes fejezeteket elválasztó képanyag szintén forrásértékű. A győri kötet anyagában szegényebb, hiszen csak a már említett, kalandos sorsú, ám szerencsésen előkerült plébániai kárjelentéseket közli; esperes kerületenként, a községek abc-rendjében haladva. E szerkezet már megköveteli a helyiségnév-mutatót, mely példás gondosságú. A kötet tudományos apparátusa hasonló a fehérváriéhoz, újdonságként egy rövid szótár segíti az egyházi mindennapokban tájékozatlan olvasót. A papi életrajzok viszont sajnálatosan szűkszavúbbak. A keménytáblás kötet impozáns megjelenésű, és nem csak tartalmában időtálló. A szatmári kötet az első összefoglaló, mely egy határon túli katolikus egyházmegye háborús forrásait gyűjti össze. Legnagyobb pozitívuma épp az, hogy kevéssé ismert történelmi eseményeket mutat be. A többi ismertetett kötethez képest a képanyaga is bőséges, változatos; megjelenítésének minősége kiváló. A borítón a bombatalálat által sújtott, porig rombolt szatmárnémeti püspöki palotát láthatjuk, melyből értelemszerűen következik, hogy a könyvnek csak egyik pillérét adják a — história domus részletekkel kiegészített — plébániai jelentések. A közölt források másik része a püspöki székház pusztulását, a bombázás vértanúit állítja középpontba, külön közölve a kondoleálásokat. A magyarországi olvasók többsége számára ez szinte ismeretlen tragédia. A szerkesztők a kötet előszavában utalnak arra, hogy Romániában a magyar történész és levéltáros helyzete nehezebb, mint az anyaországban. Megértésünk ellenére az a véleményünk, hogy szükséges és elvárható, hogy jövőben a hasonló kiadványok körültekintőbben készüljenek el. A kötet ugyanis rendkívül heterogén. Tempfli Imre bevezetője talán túlságosan is terjedelmes, hiszen a hadtörténeti eseményekről más művekből tájékozódhat az érdeklődő. Szembetűnő a lábjegyzetek, mutatók és iratlegendák hiánya. A 1 MÓZESSY GERGELY: Noteszlapok Shvoy Lajos fogságából. Soproni Szemle 2006/1. 24-34. 81