Levéltári Szemle, 57. (2007)

Levéltári Szemle, 57. (2007) 3. szám - FORRÁSOK AZ EGYHÁZI LEVÉLTÁRAKBAN - Tóth Krisztina: Katolikus és protestáns egyházlátogatási jegyzőkönyvek / 49–58. o.

A Győri Püspöki Levéltár Canonicae Visitationes című fondjában 1,93 ifm jegyzőkönyv található, de a plébániai iratok közül kiemelt jegyzőkönyvek további 1,8 ifm-t tesznek ki. Az első fennmaradt egyházlátogatási jegyzőkönyv a soproni főesperesség területén készült 1641-ben. A 17-19. századból további jegyzőkönyvek maradtak ránk, de az egyházmegye teljes vizitációjára mindössze kétszer, 1696-1698 között, valamint 1873-1875 között került sor. A jegyzőkönyvek ebben az egyházmegyében is a templom állapotát, felszerelését, jövedelmeit, a plébános személyét, képzettségét, jövedelmét, a hívek erkölcseit és létszámát, valamint a plébánia épületeit és alkalmazottjait írják le.

28 A Pécsi Püspöki Levéltár 2,05 ifm egyházlátogatási jegyzökönyvet őriz. Bár már a 17. század végén is voltak egyházlátogatások az egyházmegye területén, ezeket csak utalásokból ismerjük, az első fennmaradt jegyzőkönyv 1721-ben készült. 1756 és 1757 folyamán Klimó György püspök végzett általános, az egész egyházmegyére kiterjedő vizitációt, amelyben többek között a templomok, plébániák állapotának leírására, a jövedelmek összeírására, a papok képzettségének és a más vallásúak egyházának vizsgálatára került sor. 1828 és 1830 folyamán Szepesy Ignác püspök újra meglátogatta a teljes egyházmegyét, ez volt az utolsó püspöki látogatás, amelynek jegyzőkönyvei ránk maradtak. Az 1810 és 1840 között készült esperesi vizitációkban a plébániák és iskolák jövedelmeinek összeírására helyezték a hangsúlyt.

29 A Székesfehérvári Püspöki Levéltár 5,2 ifm egyházlátogatási jegyzőkönyvet őriz, amelyek egy része községenként csoportosítva, egy része másolatban, egy része pedig az egyházkormányzati iratok között található. Az első fennmaradt egyházlátogatást az egyházmegye megalapítása után, 1778-ban Nagy Ignác püspök végezte, majd néhány évvel később, 1799-ben sor került az egyházmegye részletes felmérésére. Ekkor alaposan megvizsgálták az egyházmegye területén lévő templomokat, plébánosokat, plébániaépületeket, tanítókat, temetőket, lakosságot és minden egyéb, egyházat érintő kérdést. 1818-ban egy újabb részletes vizsgálatot, majd 1845-ben immár magyar nyelven az egész egyházmegye felmérését végezték el.

30 A Szombathelyi Püspöki Levéltár 7,5 ifm egyházlátogatási jegyzőkönyvet őriz. Bár az egyházmegyét 1777-ben hozták létre, a korábbi időszakból is őriz a területére vonatkozó jegyzőkönyveket, amelyeket a győri egyházmegyétől vett át. Az egyházmegye területén többször volt teljes püspöki vizitáció, 1778-178l-ben Szily János, 1808-1815-ben Somcg forráskiadvány. A győri cgyházlátogatási jegyzökönyvek mutatója: Egyházlátogatási jegyzőkönyvek katalógusa 6. Győri egyházmegye. Szerk.: DÓKA KLÁRA. Budapest, 1998. Az egyházmegye cgyházlátogatási jegyzökönyveiről megjelent forráskiadványok: JOSEK BUZAS: Kanonische Visitation der Diözese Raab aus dem 17. Jahrhundert. I-IV. Teil. Eisenstadt, 1966-1969. VARGA IMRE: A Győri Székesegyházi Főesperesség egyházlátogatási jegyzőkönyvei 1698-ból. Arrabona 13. Győr, 1971. 117-221. VARGA IMRE: A Rábaközi Főesperesség egyházlátogatási jegyzökönyvei 1696-97-ből. Arrabona 14. Győr, 1972. 283-315. VARGA IMRE -REICHARDT GYULA: A győri székesegyházi főesperesség alsó esperesi kerületi plébániáinak összeírása 1748-ban. Magyar Egyháztörténeti Vázlatok 2. (1991) 117-201. A pécsi egyházlátogatási jegyzőkönyvek mutatója: Egyházlátogatási jegyzökönyvek katalógusa 7. Pécsi egyházmegye. Szerk.: PATKÓNÉ KÉRINGER MÁRIA. Budapest, 1999. MERÉNYI FERENC: Domsics Máté egyházlátogatása Baranyában 1729-ben. Pécs, 1939. A székesfehérvári egyházlátogatási jegyzökönyvek mutatója: Egyházlátogatási jegyzökönyvek katalógusa 3. Székesfehérvári egyházmegye. Szerk.: DÓKA KLÁRA. Budapest, 1997. 55