Levéltári Szemle, 57. (2007)

Levéltári Szemle, 57. (2007) 3. szám - FORRÁSOK AZ EGYHÁZI LEVÉLTÁRAKBAN - Fejérdy András: A vatikáni titkos levéltár legutóbb megnyílt iratanyagáról / 42–48. o.

Historisches Institut von Rom) és a bonni Jelenkortörténeti Bizottság {Kommission för Zeitgeschichte von Bonn) valamint a Vatikáni Levéltár együttműködésével valósul meg. Míg a korábban rendelkezésre álló forrásokból Orsenigo tevékenységének csak egy szűk szelete vált megismerhetővé," a 2003 óta hozzáférhető mintegy 1500 jelentésből és 500 egyéb, jórészt az Államtitkárság archívumából származó dokumentumból kiderül, milyen kihívásokkal kellett szembenéznie a korábban Magyarországon szolgáló nunciusnak a weimari köztársaság végnapjaiban és a nemzetiszocialista rendszer németországi kiépítésének időszakában. Orsenigo jelentéseinek forrásértéke nemcsak kifejezetten egyháztörténelmi szempontból jelentős — mint például az 1933-as konkordátum megkötésének körülményeire vonatkozóan — hanem bőséges beszámolókat találunk az iratok között a nemzetiszocializmusra és kommunizmusra, a gazdasági válságra, a diktatúra kiépülésére, az antiszemitizmusra és a zsidóüldözésekre vagy éppen a német külpolitikára vonatkozóan is. A nuncius által adott jelentések ismerete továbbá hozzásegít ahhoz, hogy értelmezzük a Szentszéknek a nemzetiszocialista Németországgal kapcsolatos döntéseit, hiszen ezek jelentős részben éppen a Berlinből kapott információkra támaszkodva születtek meg. A készülőben lévő forráskiadványok mellett, nem egészen egy évvel a vatikáni levéltár legutóbbi megnyitása után kevésbé számolhatunk be az újonnan kutathatóvá vált iratokra támaszkodó friss kutatási eredményekről. Ritka példaként Emma Fattorini 2007. május végén megjelent könyvét említhetjük, melyben az újonnan megnyitott levéltári anyagok alapján rekonstruálja XI. Piusz életének utolsó éveit.

12 A kötetet ért komoly kritikák

13 mindenesetre arra engednek következtetni, hogy az igazán alapos tanulmányok megjelenésére még várni kell, hiszen a 2006. szeptember 18-i megnyitás óta eltelt rövid időszak nem lehetett elég megalapozott kutatási eredmények felmutatásához. * A vatikáni levéltár újonnan megnyílt anyagainak kutathatóvá válásával a két világháború közötti történelem fontos forrásai váltak a kutatók számára hozzáférhetővé. A megnyitott anyagok lehetővé teszik, hogy XI. Piusz pápaságának kiegyensúlyozott, apológiától és negatív előítéletektől mentes feltárása megtörténhessen és a korábbi, jórészt általános képpel szemben árnyaltabb ismereteket kapjunk a korszak (egyház)történelméről. A hatalmas mennyiségű iratanyag ugyanakkor komoly kihívás is, hiszen feldolgozása, kiértékelése fáradtságos és időigényes feladat. Az eddig ismeretlen források értelmezésekor sem szabad elfelejteni, hogy a vatikáni levéltárban fellelhető dokumentumok — miként semmilyen más irat — nem állnak meg önmagukban. Ahhoz, hogy a korszak egy-egy kérdéséről a lehetőségek szerint teljes képet alkothassunk, természetesen más levéltárak forrásait is be kell vonni a vizsgálatba. " DIETER ALBRECHT: Der Notenwechsel zwischen dem Heiligen Stuhl und der deutschen Reichsregierung, Bd. III: Der Notenwechsel und die Demarchen des Nuntius Orsenigo 1933-1945. Mainz, 1980 (Veröffcntlichungcn der Kommission fur Zeitgeschichte, Rcihc A: Quellén, 29) 12 EMMA FATTORINI: Pio XI, Hitler e Mussolini. La solitudine di un papa. Torino, 2007. 11 ANDREA TORNIELLI: Pio XI. e Pacelli. La ccnsura chc non c'cra. // Giornale, 2007. május 30. 48