Levéltári Szemle, 57. (2007)

Levéltári Szemle, 57. (2007) 3. szám - EGYHÁZI LEVÉLTÁRAKRÓL - Toronyi Zsuzsanna: A magyarországi zsidó múlt dokumentumai a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltárban / 24–33. o.

• A XXV. fondban regisztráljuk a múzeumi gyűjtemény máshová nem sorolható iratait, fajtánként. Jelentősebb gyűjteménye a gyászjelentések sorozata és a prédikációgyűjtemény, de őrzünk benne zsinagógai feliratos táblákat, kottákat, útleveleket, céhleveleket, katonai iratokat, stb. • A XXVI. az Izraellel kapcsolatos dokumentumokat őrzi, a XXVII pedig a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár saját iratait, illetve a gyűjteményben folyó kutatások alapján készült szakdolgozatokat és egyéb publikációkat. Levéltári és közművelődési munka Az iratrendezés során alapelvünk, hogy 1945 előtti anyagot nem selejtezünk, hiszen a holokauszt pusztítása olyan mértékű volt, hogy minden apró adat segítséget jelenthet az 1945 előtti magyarországi zsidó élet megismeréséhez, esetleg a holokauszt áldozatainak névlistájának elkészítésében. Speciális szabályozást vezettünk be irat- és fényképanyagunk publikálására, megjelentetésére is, amennyiben nem történeti tanulmányban, tudományos feldolgozásban (ahol a szerző maga vállalja a tartalomért a felelősséget) hanem könyvillusztrációként, kiállítási dokumentációként stb. kívánják használni. Ezekben az esetekben képeink, dokumentumaink megjelentését csak abban az esetben engedélyezzük, ha az általunk jóváhagyott szövegkörnyezetben jelennek meg. E szigorúság oka az, hogy az elmúlt években nem egy esetben előfordult, hogy szélsőséges szervezetek nyíltabb/burkoltabb antiszemita tartalmakat kívántak legitimálni intézményünk jelenlétével. A MZSML évente 2-3 olyan egyetemi csoportot fogad, akiknek levéltár-ismertető vagy forráselemző órákat tartunk. Az órákon részt vett diákok több esetben visszatérnek kutatóként, esetleg szakdolgozati/doktori témául is olyat választanak, amelyhez intézményünkben kutathatnak. Az érdeklődő pedagógusok, kutatók munkáját igyekszünk megkönnyíteni azzal, hogy a levéltárunk őrizetében lévő forrásokból a lehetőségekhez mérten megjelentetünk intézményünk forráskiadvány-sorozatában a „Makor" Magyar Zsidó Levéltári Füzetekben. Elsősorban olyan dokumentumokat publikálunk, amelyek több település, esetleg az egész ország zsidó lakosságát érintő összeírásokat, levelezéseket stb. tartalmaznak. Ujabban a minél szélesebb hozzáférés érdekében az interneten tervezzük ezeket újra megjelentetni, ami levéltárunk jelenlegi honlapján

35 még nem hibátlan, de tervezzük ennek újraépítését. A Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár a zsidó intézményrendszer iratanyagát lenne hivatott gyűjteni, de ezen a téren vannak nehézségek. A rendszerváltás után sok vidéki hitközség újjáéledt, ifjúsági szervezetek, civil fórumok alakultak, melyek iratanyagát intézményünknek kellene felügyelnie, a maradandó történeti értékkel bírókat átvennie. A forrásközösségek (azaz levéltári terminológiával élve az irattermelők) jelentős része nem szívesen adja át iratait, sokféle okból biztonságosabbnak érzik, ha esetleg szenzitív adataikat is tartalmazó irataik a saját őrizetükben vannak. Ugyanakkor volt már arra is eset, hogy az átalakult/elköltözött szervezet irattárának egy része egy lebontásra ítélt Kazinczy utcai házban maradt, s a hajléktalanok által már-már birtokba vett szobákból kellett azokat azonnali munkával áttalicskázni a levéltár gyűjteményébe. Mások ugyanakkor családjuk, közösségük „elismerését", „felértékelését" várják a múzeumi megőrzéstől, s történeti értékkel igazán nem bíró irataikat is beadják a levéltár15 www.bpjewmus.hu 32