Levéltári Szemle, 57. (2007)

Levéltári Szemle, 57. (2007) 1. szám - VISSZATEKINTÉS AZ 1956. ÉVI FORRADALOM 50. ÉVFORDULÓJÁRA - Kecskés D. Gusztáv: Az ENSZ levéltára és a magyar vonatkozású '56-os "ENSZ iratok" / 17–26. o.

KOLTAI GÁBOR — RACZ ATTILA AZ MSZMP BUDAPESTI IDEIGLENES INTÉZŐ BIZOTTSÁGA ÉS JEGYZŐKÖNYVEINEK FORRÁSKIADÁSA* Budapest Főváros Levéltára (BFL) az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulójának alkalmából a szerzők vezetésével sorozatot indított a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) Budapesti Bizottsága 1956-1957-ben működő — központi, kerületi és nagyüzemi — ideiglenes vezető testületi jegyzőkönyveinek közreadásával. A sorozat első két kötetében a budapesti központi vezető szervek, a további tervezett kötetekben pedig a kerületi és a jelentősebb nagyüzemi ideiglenes intéző bizottságok jegyzőkönyveit kívánjuk bemutatni. A következőkben a várhatóan 2007 őszén megjelenő első két kötet szerkesztése során szerzett tapasztalatainkat ismertetnénk. A területi és üzemi ideiglenes intéző bizottságok 1956. november 7-e — az MSZMP Ideiglenes Intéző Bizottságának (MSZMP IIB) megalakulása — utáni napoktól az 1957. június 27-29. között ülésező országos pártkonferenciáig tartó időszakban működtek. A vezető szervek ideiglenes minősítése azt jelentette, hogy nem volt az MSZMP-nek szervezeti szabályzata, nem a párttagok (illetve küldötteik) választották meg a vezető szerveket. Az MSZMP ideiglenes korszakának vége, az országos pártértekezlet szimbolikusan azt is jelentette, hogy a párt visszaszerezve az 1956 októbere előtti hatalmát, újból állampártként, a Magyar Dolgozók Pártja (MDP) jogutódaként irányíthatta az országot. A budapesti ideiglenes vezető szervek üléseit bemutató két kötetben három különböző testület jegyzőkönyveit jelentetjük meg. A jegyzőkönyveket létrehozó testületek közül a Budapesti Ideiglenes Pártbizottság (IPB) volt a legmagasabb rangú szervezet, amelynek azonban mindössze egyetlen ülésanyaga maradt ránk 1956 decemberéből. Egy titkársági határozat értelmében ugyan 1957. április 29-ére összehívtak egy kibővített pártbizottsági ülést, amelyen Marosán Györgyöt budapesti első titkárrá választották, azonban ennek az ülésnek a jegyzőkönyve nem maradt fenn.

1 Az ideiglenes pártbizottság ülésének jegyzőkönyvéből kiderül, hogy az IPB 1956. december 8-án 39 főből állt. Tagjai leginkább a pártapparátus emberei, kerületi ideiglenes intéző bizottsági elnökök, illetve nagyüzemek igazgatói voltak, de a tanácsok, egyetemek, minisztériumok is képviseltették magukat a testületben, valamint két fizikai dolgozó is bekerült ide.

2 Mivel a pártbizottságot a későbbiekben nem hívták össze, így ennek a pártszervezetnek nem is lehetett érdemi befolyása a budapesti politikai helyzet alakulására. Az ideiglenes pártbizottság tagjaként, illetve budapesti ideiglenes intéző bizottsági elnökként 1957 februárjáig Biszku Béla, majd — miután Biszku elkerült a budapesti apparátusból — Marosán György jelentette a közvetlen kapcsolatot a központi vezetéssel, Jelen közlemény a Budapest Főváros Levéltára által 2006. november 15-cn rendezett, 1956 - Források, forráskutatás és történeti feldolgozás című tudományos konferencián c tárgyban elhangzott előadás bővített, átdolgozott változata. 1 Ld. A Magyar Szocialista Munkáspárt ideiglenes vezető testületeinek jegyzökönyvei. V. köt. 1956. november 14-1957. június 26. (továbbiakban: MSZMP V.) Szcrk. BARÁTH MAGDOLNA- FEITL ISTVÁN. Budapest, 1998. 216,219. 2 Az MSZMP Budapesti Ideiglenes Pártbizottság tagjai 1956. december 8-án. Ld. BFL XXXV.l.a.3. 1. öc. MSZMP Budapesti Bizottság, Pártbizottsági iratok. Az MSZMP Budapesti Ideiglenes Pártbizottsága 1956. december 8-ai ülésének jegyzőkönyve, (továbbiakban: BFL XXXV. l.a.3. 1. öc.) 22