Levéltári Szemle, 57. (2007)

Levéltári Szemle, 57. (2007) 2. szám - MÉRLEG - Halász Csilla: Gila János: Közszínterek, krónikák. A művelődési otthonok története Bács-Kiskun megyében 1950-től 1990-ig. Szerk. Tánczos-Szabó Ágota. Budapest, 2006 / 89–91. o.

A második fejezet a megyei művelődési otthonok történetét mutatja be a hatvanas években. Ekkor már a központilag meghatározott irányelvek csak a fejlesztés keretét határozták meg, ezt mutatják a Bács-Kiskun megyei szervek intézkedései is. A szerző példák sokaságával bizonyítja a felsőbb szinten megalkotott szabályok megvalósulásának helyi változatait. A kultúraterjesztés eszközeiben történt hangsúlyeltolódások bemutatása is fontos szerepet játszik e részben, így a gyermekfoglalkozások meghonosítása, a továbbtanulásra előkészítő tanfolyamok terjedése, a film, a könyv és az olvasás népszerűsítése, a klubmozgalom elindulása, a műkedvelő művészeti tevékenységek háttérbe szorulása stb. A hetvenes évek megyei művelődésének bemutatatásával folytatódik a kötet. Ekkoriban igyekeztek pontosítani a művelődési intézmények funkcióját. Az új rendeletek hatására a megyei vezetőség a területi feladatok ellátását a vonzáskörzetek központjaiban működő művelődési házakra bízta. Fejlesztették az intézményi hálózatot is, bár továbbra is súlyos gondokat jelentett az épületek meglehetősen rossz állapota és a felszerelések hiánya, erre megyei szinten is sok példa akadt. Bács-Kiskun megyében is törekedtek — részben a pénzhiány miatt — az oktatási és közművelődési intézmények vezetésének integrálására. A keceli példa leírásával a szerző pontosan érzékelteti az ebbe az irányba történt elmozdulást. A hetvenes években továbbra is működtek a klubok (számuk némi visszaesést mutat), a műkedvelő és művészeti csoportok, és tartottak ismeretterjesztő előadásokat is, ezekre konkrét példákat és statisztikai adatokat találunk a könyvben. Az első rész utolsó fejezete a nyolcvanas évek változásait mutatja be. Valóban változásokról beszélhetünk, hisz — ahogy a szerző is írja — a gazdasági és társadalmi életben is mások lettek a feltételek, a körülmények és az elvárások; ezzel együtt átrendeződtek a művelődési igények is. Tovább folytatódott az intézmények integrációja, azaz a közművelődési, közoktatási és sportcentrumok általános központokban történő egyesítése, amely a megyében is megfigyelhető volt. Az emberekben feltörő igények is nagyban befolyásolták a kulturális központok tevékenységét. így terjedt a „tréning", mint általános képzési forma. Ebben úttörő szerepet vállalt a Bács-Kiskun Megyei Művelődési Központ. A társadalmi, politikai, gazdasági témákat központba állító előadás-sorozatok, valamint az egészségügyi felvilágosító rendezvények száma is gyarapodott. Ekkoriban mind nagyobb teret kapott a művelődési otthonokban a szórakozás lehetőségeinek bővítése. Egyre több könnyűzenei koncert szervezését és lebonyolítását vállalták, emellett diszkók, táncestek, kabarék nyújtottak szórakozási alkalmat a „kultúrok" látogatóinak. Külön kiemeli a szerző a bajai, a kecskeméti, a kiskunmajsai, a tompái művelődési intézmények művészeti, művelődési és szórakoztatási területen megmutatkozó jelentőségét. A főszöveget korrekt végjegyzetek és irodalomjegyzék egészíti ki, amely mellett még a téma iránt érdeklődőknek egy rövid könyvajánlót állított össze a szerző. A melléklet 28 dokumentumot tartalmaz Bács-Kiskun megye művelődéséről, időhatára szerint a 20. század elejétől egészen 1988-ig. Találhatunk itt ismeretterjesztő-előadás programokat, statisztikai adatokat tartalmazó táblázatokat, költségvetési kimutatásokat, jelentéseket, művelődési otthonok igazgatóinak névjegyzékét. A melléklet sokszínűsége talán elbírta volna egy-egy plakát, vagy versenyfelhívás (pl. művészeti csoportok, vagy akár művelődési házak közötti) megjelentetését is. A könyvet a magyar mellett, angol és német nyelvű összegzés zárja. 90