Levéltári Szemle, 57. (2007)

Levéltári Szemle, 57. (2007) 2. szám - MÉRLEG - Bódi Zsuzsanna: Fischer Béla visszaemlékezései. Források Pécs történetéből 1. Közread., a bevezetőt, a jegyzeteket és a mellékletet írta Visy Zoltán. Pécs, 2006 ; Pécs szerb megszállása egy szerb újságíró szemével. Források Pécs történetéből 2. Ford., a bevezetőt, a jegyzeteket és a névmutatót írta, a kötetet szerk. Hornyák Árpád. Pécs, 2006 / 82–85. o.

FISCHER BÉLA VISSZAEMLÉKEZÉSEI Források Pécs történetéből 1. Közreadja, a bevezetőt, a jegyzeteket és a mellékletet írta: VISY ZOLTÁN. Pécs Története Alapítvány. Pécs, 2006. 278 PÉCS SZERB MEGSZÁLLÁSA EGY SZERB ÚJSÁGÍRÓ SZEMÉVEL Források Pécs történetéből 2. Fordította, a bevezetőt, a jegyzeteket és a névmutatót írta, a kötetet szerkesztette: HORNYÁK ÁRPÁD. Pécs Története Alapítvány. Pécs, 2006. 141 A Pécs Története Alapítvány új sorozatot indított útjára Források Pécs Történetéből címmel. Vonyó József sorozatszerkesztő a sorozat elé írt ajánlásában kihangsúlyozza, hogy a Tanulmányok Pécs Történetéből című sorozatban megjelent tanulmányok megírásához végzett kutatómunka során feltárt új dokumentumok — iratok, naplók, memoárok — közlése fontos mind a nagyközönség, mind a szakma számára. Különösen fontosnak tartják a naplók, személyes megemlékezések, interjúk, magánlevelek közlését, mert ezek adnak igazán „eleven képet" a korról azzal, hogy az adott korszakban élőket szólaltatják meg, bemutatva a egykor élt emberek mindennapi életét, gondolkodásmódját, társadalmi kapcsolatait, környezetét, mindazt tehát, ami nem kap teret az egyébként teljességre törekvő monográfiákban. Ezen elveknek különösen megfelel a sorozat 2006-ban megjelent első két forráskiadványa. Érdekes, hogy mindkét kötet, — más-más időintervallumban és hangsúllyal — ugyanazt az eseményt dolgozza fel; nevezetesen Pécs szerb megszállását. Az első világháborút követő évek története rendkívül izgalmas, bár manapság nem „divatos" téma. Magyarország forradalmi úton történő 1918-19. évi „modernizálása", pontosabban annak kísérlete, teljes kudarccal járt, és bár a történelmi Magyarország szétesésének gyökerei messzire nyúlnak vissza, mégis erre az elfelejtett és megtagadott időszakra vésődött rá az „ országvesztés bűne ". Pedig, mint e két kötet is bizonyítja, vannak még feltáratlan, közzé nem tett források, szükség van ezeknek az éveknek az újbóli értelmezésére. A sorozat első kötete Fischer Béla, Baranya vármegye alispánja, majd felsőházi országgyűlési képviselője emlékiratait adja közre. Pécs 1918 és 1944 közötti közéletének egyik meghatározó alakját a sorozatszerkesztő az előszóban röviden, lényegre törően mutatja be, így a Pécs helytörténetében járatlan olvasó is biztos kapaszkodókkal kezdhet az olvasásba. Itt hangsúlyozza ki Vonyó Józsefe forrás értékét is, amely elsősorban abban rejlik, hogy nem pusztán politikatörténetet tár az olvasó elé, hanem képet ad Pécs és Gyöngyös {Fischer szülővárosa) társadalmáról, lakosainak életmódjáról, szokásairól, mentalitásáról. Végigolvasva a regényszerűen izgalmas kötetet, nemcsak Fischer Béla életét ismerhetjük meg, hanem megtudhatjuk, hogy az azonos társadalmi réteghez tartozó kortársai milyen értékrend, milyen normák szerint éltek, hogyan házasodtak, hol, hogyan és kiktől tanultak az elemi iskolában, a gimnáziumban, majd a Pécsi Jogakadémián, hogy élték meg a kor politikai eseményeit. Az előszó után, ami a forrás történeti és emberi értékeire egyaránt felhívja az olvasó figyelmét, egy fejezetnyi előzetes összefoglalásban Visy Zoltán szerkesztő Fischer Béla életét és politikai pályáját mutatja be, ismerteti a család származását, rokoni kapcsolatait. 82