Levéltári Szemle, 57. (2007)

Levéltári Szemle, 57. (2007) 2. szám - MÉRLEG - Sasfi Csaba: A Pápai Református Kollégium diákjai 1585–1861. Szerk. Köblös József. Pápa, 2006 / 76–81. o.

tekintsük a „coniugisták" osztályának — az első félévben belépő összesen 80 diák részletes adatai. Az összes osztályra elvégezve ezt a műveletet megkapjuk a kollégium osztályszerkezetét hároméves statikus tanulólétszám-átlagok alapján. Az így kiválasztott és meg is számolt tanulók összes adatát aztán a második menüpont alatti névszerinti kereséssel egyenként kigyüjthetjük. Az előbbi 80 „elsős" diáknak az összes látogatott (elvégzett) osztályra vonatkozó adata alapján pedig a diákok iskolai pályafutásának dinamikus jellemzőit is nyomon követhetjük és összesíthetjük. A program jelenlegi állapotában ez persze nem kevés aprólékos adatkezelési munkát igényel. (Az adatbázis intenzívebb hasznosítására irányuló fejlesztési lehetőségekre alább még visszatérünk). Az egyedi, személynév szerinti kereséseket nagyban megkönnyíti az „egységesített névalak" adatmező létrehozása (Ács = Áts, Ács, Ach stb.) és az adatbázisban található összes névalaknak legördülő listákon való betűrendes megjelenítése. Ezek valamint az összetett keresésben alkalmazható 'és/vagy/nem' logikai operátorok révén a keresési (lekérdezési) feltételek igen részletes és pontosan megadhatók. Ugyanezek a teljes névanyagot tartalmazó legördülő listák található a helységneveknél is. Ráadásul megyék szerint betűrendben állítva, illetve a saját megye is hozzá van rendelve: ennek akkor van jelentősége, ha egy néven több megyében is volt település, ami ebben az időben még igen gyakori volt. És a gondviselő foglakozásánál az összes, a nevezett társadalmi állására vonatkozó megnevezés betűrendben szintén legördül. Ha ugyanis nevet nem írunk be, csak egy foglalkozást, például „kalapos", az összes ilyen foglalkozási apa (vagy gondviselő) listáját megkapjuk. Ezek a legördülő listák a beviteli adatmezőbe írt kezdőbetűvel szűkíthetők: előbbi esetbe az [Foglalkozás] ablakba egy „k" betűt írva és a [nagyító] ikonra kattintva a „k" alá tartozó megnevezések gördülnek le, élén a „kalapkereskedővel" amit a „kalapos" követ és így tovább. Fontos megemlíteni, hogy a keresés eredményeként kijelzett [Találatok száma] nem egyént (tanulót vagy szülőt) jelent, hanem regisztrációt: ahány tanulmányi félévet vagy az akadémiai tagozaton egy féléven belül tanulmányi kurzust megkezdett egy diák, anynyiszor szerepel az adatbázisban. Ilyen módon az adatbázis 46 036 regisztrációs adatrekordot, konkrét megjelenésében adatsort tartalmaz. Névszerinti keresésben „régi ismerősömre", a köveskáli Balogh Gáborra keresve 31 regisztrációt, azaz adatrekordot (vagy sort) kaptam: 1835/36-os tanév második félévétől „grammatista"-ként kezdve csaknem tíz évig folytatta kollégiumi tanulmányait és akadémistaként az 1844/45-ös tanév második felében végezte be azokat. Ezt az iskolai pályát 31-szer regisztrálták a „tabellák" a fentebb — már említett módon — félévek és kurzusok szerint, és ezeket tanévek és félévek sorrendjében kapjuk meg a lekérdezéskor. Balogh adatait nézve különösebb meglepetés nem ér minket, hacsak az nem, hogy István apjának foglalkozása három formában van megadva: „gazda/földmüves/közbirtokos" A fiú emlékiratából tudjuk, hogy közbirtokosok, vagyis nemesek voltak, ami a gazda és földműves megnevezések esetében nem jelent meg az iskolai regisztrációban. Ez amúgy nem meglepő, hiszen „nemes"-ként egyetlen esetben jegyeztek be gondviselőt, a Komárom megyei Nemesócsáról jött Bárányi János személyében. „Nemes gazda" is csak egy alkalommal szerepel az adatbázisban, „gazda" viszont 4028, „földműves" 4593 („földművelő" 12), „közbirtokos" pedig 4576 esetben került rögzítésre az 1848-ig tartó rendi időszakban. „Polgár"-ként 24 alkalommal említették 9 fiú gondviselőjét. Látható tehát, hogy a kollégium anyakönyvezésében a reformkorban a rendi kategóriák egészen ritka kivételként tűntek csak fel. 80