Levéltári Szemle, 57. (2007)

Levéltári Szemle, 57. (2007) 2. szám - MŰHELY - Osváth Zsolt: A műegyetemi tanács memoranduma sir George Clerk-hez: forrásközlés / 68–75. o.

hoz továbbította. "

2S

. A fenti bejelentésen kívül a memorandum további sorsára vonatkozó dokumentum(ok) a JME levéltári anyagában nem maradt(ak) fenn.

29 Befejezésül érdemes megemlíteni, hogy nem a műegyetem volt az egyetlen hazai felsőoktatási intézmény amelyik memorandummal fordult Sir George Clerkhez. A Magyar Királyi Állatorvosi Főiskola szintén juttatott el egy tartalmát tekintve a műegyetemihez hasonló memorandumot Clerkhez.

30 Annak estleges feltárása, hogy a két említett tanintézet között volt-e bármilyen együttműködés illetve sorkerült-e szövegegyeztetésre további kutatás tárgya lehet. Dokumentumközlés A magyar műegyetem memoranduma Sir George Clerk-hez, Budapest, 1919. október 29. sir George Clerk úrhoz, mint a Szövetséges Hatalmak Legfőbb Tanácsának magyarországi teljhatalmú megbízottjához Sir! A technikai tudományok magyar egyetemének tanárai Magyarország jelen válságos helyzetében indíttatva érzik magukat, hogy a magyar nemzeti eszme tovább fenntartása és megerősítése érdekében rendületlenül állást foglaljanak. Meggyőződésünk, hogy e nemzeti eszmétől elválaszthatatlan a keresztény erkölcs és világnézet, valamint az ezen az alapon fejlődő demokratikus irányú szociális haladás. Nemzeti eszme és keresztény erkölcs volt eddigelé is a sziklaszilárd alap, amelyen állva a magyar nép egy ezredéven át különféle népelemekkel keveredve és egyesülve, mint politikai magyar nemzet államot és kultúrát létesített Magyarország területén. A keresztény erkölcsi világnézetnek természetes folyománya: a magyar nemzet közismert szabadelvűsége. Nálunk a kultúra áldásaiban minden faj- és nemzeti különbség nélkül részesült. A galíciai zsidók nagymértékű hozzánk özönlése kétségtelenül mutatja a nemzet szabadelvűségét. A nemzet szabadelvűségének és jóhiszeműségének védelme alatt azonban az utóbbi évtizedekben a jövevény zsidóság sok téren mind nagyobb szerephez és befolyáshoz jutott. Azt lehet mondani, az ipari munkásság szinte kizárólag az ő szellemi vezetésük alá került. Érvényesülésüket kétségtelenül megkönnyítette az ország mezőgazdasági jellegéből kifolyó konzervativizmus. A zsidóságnak önhitt, hatalomra törő része ezt a befolyást kiterjesztette a városi népességnek, főleg Budapestnek kultúrátlan legalsóbb rétegeire, s ezekkel és más destruktív elemekkel egyesülve végre anyagi és erkölcsi katasztrófába döntötte az országot. Az ország sok milliónyi népességével szemben a nemzetellenes törpe minoritásnak ez az erőszaka azonban csak a megelőzőleg védtelenné és dezorganizáltá városokban sikerülhetett. Ld.: BME Lt. 3/a. 5. cs. 1919. nov. 29. 39. np. Kivéve a 30. jegyzetpontban említett iktatókönyvi bejegyzést. A főiskola memorandumát ld.: Dokumentumok a magyar állatorvosi oktatatás történetéhez IV. 1876-1945. Szerk.: DR. DROBINOHA ANGÉLA-GÁBOR IVÁN, Budapest, 1999. Az Állatorvostudományi Egyetem Központi Könyvtárának Kiadványai 6. Szerk.: Cserey Lászlóné. 73-74. cs 99-100. 73