Levéltári Szemle, 57. (2007)

Levéltári Szemle, 57. (2007) 2. szám - MŰHELY - Osváth Zsolt: A műegyetemi tanács memoranduma sir George Clerk-hez: forrásközlés / 68–75. o.

A Királyi József Műegyetemet az 1934: X. te. rendelkezéseinek eleget téve az újonnan — az előbb említett törvény által — létre hozott Magyar Királyi József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetembe olvasztották be. A kibocsátó testület A memorandum kibocsátója a JME Tanácsa volt. Ez a grémium, melyet egyetemi tanácsnak vagy nagytanácsnak is neveztek volt — más egyetemekhez hasonlóan — a műegyetemen is a legfelsőbb szintű kollektív döntéshozó testület. A tanács tagjainak sorába tartozott a műegyetem valamennyi nyilvános rendes és rendkívüli tanára, továbbá a magántanárok választott képviselői. Élén az egyetem mindenkori rektora állt, akit akadályoztatása esetén a prorektor helyettesített. Ha netalán ő is akadályoztatva lett volna a rektori jogokat a másik — az egyetemi tanácsnál szűkebb körű kollektív döntéshozó testület — a rektori tanács legidősebb tagja gyakorolta. A rektori tanács a rektorból, a prorektorból, a dékánokból és a gazdasági előadóból állt. A szervezeti szabályzat a két tanács közti hierarchiát a következőképp határozta meg: „...a műegyetemet igazgatja elsősorban a műegyetem tanácsa..." ennek „...nevében és megbízásából második sorban... " pedig a rektori tanács.

4 Ezt az igazgatási rangsort jól szimbolizálja a Sir George Clerkhez intézendő emlékirat keletkezéstörténete is. A memorandum végleges változatát az egyetemi tanács hagyta jóvá és ugyancsak ez a testület rendelkezett a címzetthez történő eljuttatás módjáról is. Nevezetesen úgy, hogy az emlékiratot — amint a fentiekben erre már utaltunk — a rektori tanács „.. .személyesen nyújtsa be... " a címzettnek. A memorandum keletkezésének körülményeire vonatkozóan csupán egyetlen forrás maradt fenn. Ez a bevezetőben már említett rendkívüli tanácsülés jegyzökönyve. Az ebben rögzítettek segítségével — igaz nem minden részletre kiterjedően — de rekonstruálhatók az emlékirat létrejöttének eseményei. Az említett tanácsülés összehívásának okát az ülésen — a szokásrendnek megfelelően — elnöklő rektor Czakó Adolf műegyetemi nyugalmazott rendes tanár

5 a következőkben jelölte meg: „ ...az ülés összehívását az a valamennyiünket átható kívánság tette szükségessé, hogy az ország mai súlyos helyzetében Sir George Clark (sic!) (...) előtt a műegyetem tanácsa is megnyilatkozzék. "

6

. A megnyilatkozás az alábbiakban közölt memorandumban öltött testet. Rendkívüli tanácsülés összehívására akkor kerülhetett, ha ezt a műegyetem tanácsának öt tagja írásban kérte vagy valamilyen sürgősen elintézendő ügy — ilyen volt a Clerk előtti megnyilatkozás is — azt szükségessé tette.

7 4 A műegyetem kormányzati rendjét a midenkori szervezeti szabályzathoz különálló részként kapcsolódó úgynevezett beligazgatási szabályzat rögzítette. Vö. Zelovich, 259-266. 5 Czakó Adolf (Pest, 1860. febr. 24. - Budapest, 1942. jan. 28.) mérnök. A zürichi műegyetemen tanult, majd a JME-n mérnöki oklevelet szerzett (1884). Ugyanitt a hídépítéstani tanszék tanársegéde (1883-85). MÁV segédmérnök (1885-86), m. kir. mérnök (1886-94). M. kir. főmérnök és a JME konstruktőre (1894-95). Az alkalmazott szilárdságtan ny. rk. tanára (1895-1900), ny. r. tanára (1900-1931). A gépészmérnöki szakosztály (1912/13.-1913/14. tanév) valamint a mérnöki és építészi szakosztály (1916/17. tanév) dékánja. A JME rektora (1918/19-'919/20. tanév). A JNMGE tiszteletbeli doktora (1938). 6 Vö.jkv 7 Uo. 69