Levéltári Szemle, 57. (2007)

Levéltári Szemle, 57. (2007) 1. szám - HÍREK - Márfi Attila: Beszámoló a IX. Győri Levéltári Napról / 108–111. o.

említést kapott Szigethy Attila országgyűlési képviselő, a helyi írószövetség tiszteletbeli elnökének és a Dunántúli Nemzeti Tanács elnökének szerepe. A helyi sajtó naprakészen tudósított az eseményekről, a Hazánk pedig egészen december közepéig független tudott maradni. A győri szabad sajtó alig két hónapos működése az egész Dunántúlra hatással volt, s hátrahagyott szellemi öröksége a „vidék forradalmának" fontos értéke. Figyelemreméltó és eddig kevéssé vizsgált területtel foglalkozott Bana József'a városi levéltár igazgatója Adalékok az 1956-os győri utóvédharcokhoz című előadásában. Számos, így politikai, katona, szellemi és társadalmi síkon elemezte a „forradalom másodikfővárosának" a szovjet bevonulást követő helyzetét, reakcióit. A már említett Hazánk szellemi síkon tartotta ébren a forradalom értékrendjeit, a munkástanácsok, a Dunántúli Nemzeti Tanács és Szigethy Attila tevékenységével kiegészülve. Kitért arra is, hogy több meghatározó egyéniség emigrált, s ugyan voltak Győr közelében szórványos fegyveres összetűzések, de szervezett katonai ellenállásról nem beszélhetünk. Bizonyos értelemben az 1957/58. évi megtorlások és Szigethy Attila pere is a győri utóvédharcok eseményeinek tekinthetők. A megtorlások egy kiragadott, s példaértékű esetét vázolta fel Tarr Attila, a megyei levéltár főlevéltárosa, Aki hazatért... Török István 1956-1958 című hozzászólásában. Az egykori sárvári vasesztergályos, később rendőr-alhadnagyként a győri rendőrkapitányság helyettese bűnperének vizsgálati anyagára épült az előadás: a megtorlások, s az egyéni mentalitás egyik tipikus esetét ismerhettük meg. A forradalomban való részvétel főbb történéseit, majd a kényszerű emigráció állomásait, végül az Egyesült Államokban történt letelepedését. Egy New York környéki farmon egzisztenciát is teremt (otthon maradottjait is támogatta), mégis visszajött, s önként jelentkezett a hatóságoknál. A kíméletlen megtorlást lefolytató hatóságok azonban semmilyen enyhítő körülményt nem vettek figyelembe és így a példastatuálás áldozata lett; 1958 márciusában kivégezték. „Túl korán jött haza" összegezte az előadó a tragikusan véget ért életpályát. A helyi forradalmi események záró előadását Nagy Róbert a megyei levéltár levéltárosa tartotta meg Katonai események 1956-ban Győr- Sopron megyében címmel. Győr a magyar forradalom alatt erős politikai befolyással rendelkezett, ami sajnos nem párosult katonai erővel. Ezért a már vázolt utóvédharcok harcászati eseményei csak jelzésértékűek. Az előadó a két szembenálló haderő harcértékének felvázolása után a szórványos fegyveres összetűzéseket, s a szovjet erődemonstráció fontosabb lépéseit ismertette. így kitért a forradalmi fegyveres erők (honvédség, rendőrök, felkelők) spontán szerveződéseire, tájékozatlanságukra, szemben az ÁVH és a szovjet csapatok provokatív akcióival. Külön kiemelve a mosonmagyaróvári tragikus sortűz és a megszállók novemberi laktanya elfoglalásait, a soproni egyetemisták fegyveres kísérleteit. Hegyeshalomnál a határőrök tűztek össze a megszállókkal, az orosz katonák zöme azonban végül átszökött a semleges zónába. Összegzésként hangzott el: nem volt a megye területén komoly katonai ellenállás, szemben a szovjet csapatok demonstratív és inváziós fellépésével. A 20. századi magyar történelem tragikus sorsfordulói, s az 1956-os forradalom néhány összegző szintézise után békésebb tematikák következtek a Levéltári Nap záró részeként. Ennek keretében először Áldozó István a megyei levéltár igazgató-helyettese tartotta meg előadását 110 éves a Vagongyár címmel. A város, a megye, sőt a térség meghatározó ipari objektuma jelentőségét, korábbi ipartörténeti előadásaihoz hasonlóan, tartalmi egységekre osztva ismertette az előadó, a különböző korszakok fejlődési folyamatait végig kö110