Levéltári Szemle, 57. (2007)

Levéltári Szemle, 57. (2007) 1. szám - HÍREK - Décsey Sándor: "Múlt s jövő asztalánál": az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc forrásai: Fiatal Levéltárosok Egyesülete 1. konferenciája / 101–105. o.

engedhetetlen az események részletes, pontos feltárásához. A nem levéltári források kö­zül szót ejtett az 56-os Intézet Oral History Archívuma, a Magyar Nemzeti Múzeum Fényképtára és a Magyar Rádió Archívuma által őrzött anyagokról, melyekben az írásos forrásokat kiegészítő, alátámasztó dokumentumok találhatók. Az előadásban elhangzott még, hogy a BME által az évforduló tiszteletére rendezett emlékkiállításon milyen anya­gok kerültek bemutatásra. Dr. Borsodi Csaba levezető elnök az előadás után röviden vá­zolta a jelen lévőknek az ELTE BTK 1956-os történetét. Következő előadóként dr. Mikó Zsuzsanna, a MOL főosztályvezetője ismertette a BFL által 2006 októberében kiadott adatbázist, amely az 1956-os megtorlás budapesti forrásait ismerteti. Beszélt az adatbázis megjelentetésének fontosságáról, okairól, majd a felépítéséről, végül pedig az eltelt egy hónap alatt a szerkesztőkhöz érkezett visszajelzé­sekről. Fontos szempont volt a készítéskor, hogy a jogszolgáltatási iratoknál általában megszokott szempontokat és keresési lehetőségeket kibővítsék. Ez a különféle „speciá­lis" szempontból kutatók munkáját segíti. Az anyag feltárása 2001-ben indult meg. A peranyagok darabszintű átvizsgálás után kerülhettek be az adatbázisba, hiszen 1956 után nem állítottak fel külön bíróságokat, hanem csak fővárosi és megyei Népbírósági Taná­csokat, így iratkezelésileg nem különíthetőek el az 1956-os perek az egyéb perektől. Az anyaggyűjtés az 1956. október 23 — december 12-e között elkövetett cselekményekre terjed ki. Feldolgozásra került a Fővárosi Bíróság, a Fővárosi Főügyészség, a Budapesti Helyőrség Rögtönítélő Bíróság, a Budapesti Katonai Bírósága, a Legfelsőbb Bíróság Katonai Kollégiuma iratanyaga. Az ÁBTL anyagának segítségével ellenőrizték, eseten­ként kiegészítették az adatbázis. Ezután bemutatásra került az adatbázis használata, a ke­resési lehetőségek, a különböző adatmezők. A bemutató végén szó esett arról, hogy mi­lyen bővítési, fejlesztési lehetőségei vannak az adatbázisnak. Az előadó hangsúlyozta, hogy az adatbázis használata nem helyettesítheti a levéltári kutatást, egy-egy konkrét üggyel kapcsolatban. A záró előadás túlmutatott Magyarország határain. László Márton, a marosvásárhe­lyi Teleki - Bolyai Könyvtár könyvtárosa az 1956-os romániai (nem csak erdélyi) esemé­nyekről és az azokat követő megtorlásokról beszélt. Előadása elején szólt a levéltárakról, ahol az iratok megtalálhatóak. Ezek az Állami Levéltárak (Központi Történeti Levéltár, Bukarest és megyei levéltárak), a Katonai Levéltárak és a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság Levéltára (ACNSAS). Szó esett a kutatási feltételekről, a nehézségekről, a kül­földiek kutatási engedélyének elbírálásáról, a levéltári anyagok feldolgozottságáról, a fondjegyzékek minőségéről. A vonatkozó iratok közül megemlítette a Romániai Kom­munista Párt KB (Központi Történeti Levéltár), a Katonai Ügyészségek, a tartományi és rajoni Néptanácsok és Pártbizottságok (megyei levéltárak), a Katonai Törvényszékek (Katonai Levéltárak) iratait. Az ACNSAS anyagában a „felgöngyölített akciók" és az el­ítéltek iratai találhatóak. Az előadás második felében elhangzott, hogy a közelmúltban Romániában is fokozódott az érdeklődés (szakma és nagyközönség részéről egyaránt) 1956 iránt. Ez vonatkozik a magyarországi és a romániai eseményekre is. Dr. Borsodi Csaba zárszavában dicsérte a kezdeményezést és reményét fejezte ki, hogy ez a konferencia csak a kezdet volt és lesz folytatása. A délutáni előadások kapcsán örömét fejezte ki a bemutatott források változatossága, levéltárakon túlmutató volta mi­att. Décsey Sándor 105

Next

/
Thumbnails
Contents