Levéltári Szemle, 57. (2007)

Levéltári Szemle, 57. (2007) 1. szám - HÍREK - Szatucsek Zoltán–Garadnai Zoltán: Webszemle: napló Irakból: finn hadifoglyok: az év embere: Te: a Sandy Berger-jelentés / 97–100. o.

tanulhatunk. Geof Huth pedig, aki New York állam levéltárának gyűjtőterületi igazgató­ja, bohém ember, beutazta a világot hobbija a vizuális költészet {The Anarchivist). A szájt tartalmilag és technikailag is gyorsan fejlődik, már három hírolvasó programmal használhatjuk, a sokfelé nyitás viszont újabban kicsit már szétesővé teszi. A Sandy Berger -jelentés Samuel Berger 1997 és 2001 között az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadójaként meghatározó alakja volt a Clinton-kormányzatnak. Olyan események formálója, mint a Sivatagi Róka hadművelet, Jugoszlávia bombázása vagy a kenyai és tanzániai amerikai nagykövetségek elleni merényleteket követő megtorlás. Berger 2003-ban került ismét reflektorfénybe, amikor a World Trade Center elleni merényleteket vizsgáló bizottság előtt kellett bizonyítania, hogy ellátta a szükséges információkkal utódját, Condoleezza Rice-t. 2003 októberében a levéltár kezdeményezésére az Igazságügy minisztérium vizsgá­latot indított Berger ellen államtitoksértés miatt, mivel a bizottsági meghallgatását meg­előzően iratokat lopott a nemzeti levéltár kutatóterméből (NARA). Berger először azzal védekezett, hogy a minősített iratokat, táskájában, zakójában és nadrágja zsebében vélet­lenül vitte ki a levéltárból. Azt követően viszont, hogy vád alá helyezték, elismerte, hogy szándékosan lopta el az iratokat, amelyeket aztán gondosan ollóval feldarabolt. A bíróság 2005. szeptember nyolcadikán jogerősen ötvenezer dollár pénzbüntetésre és 100 óra köz­munkára ítélte Bergert. Bár a Legfelsőbb Bíróság súlyosbította az eredeti büntetést, sokan amiatt bírálják az ítéletet, hogy nem vette figyelembe, hogy nem pusztán államtitoksértés történt, de Ber­ger célja az volt, hogy olyan bizonyítékokat tüntessen el, amelyek kedvezőtlen fényben tüntetik fel a Clinton-kormányzat szerepét a szeptember 11-iki támadás megelőzésében. A bírósági eljárással párhuzamosan a kongresszus házbizottsága is vizsgálatot indított, hogy kiderítse miként történhetett meg ilyesmi a levéltárban, másfelől pedig arra keres­ték a választ, hogy a 9/11 bizottság valamennyi iratot megkapta-e. A vizsgálat során fel­merült, hogy a megsemmisített iratok csak másolatok voltak. A Washington Post több­ször is tort ült a vádaskodók felett, a közvéleménynek pedig meg kellett ismerkednie a másolat és a másodlat fogalmával és azzal is, hogy hogyan válik egy másolat a kéziratos széljegyzetektől eredeti irattá. A január elején publikált jelentésben a bizottság megálla­pította, hogy pontosan nem tudható, hogy Berger milyen iratokat tüntetett el, mivel az iratok egy részéről sem másolat, sem darabjegyzék nem készült. Márpedig Berger négy látogatása közül három alkalommal eredeti iratokat kutatott. A Nemzetbiztonsági Tanács iratairól ugyan van darabjegyzék, de a lapokon nincs számozás, ezért nem tudható, hogy Berger nem emelt-e ki egy-egy lapot? A NT elektronikus levelezéséből és a csatolmá­nyokból Berger csak másolatot kapott, a Staff Member Office eredeti iratairól ugyanak­kor semmilyen jegyzék nem állt rendelkezésre. Részletesen ld. http://republicans.over­sight.house.gov/Media/PDFs/BergerReportO 1090 7.pdf (2 00 7. március 1.) Szatucsek Zoltán—Garadnai Zoltán 100

Next

/
Thumbnails
Contents