Levéltári Szemle, 57. (2007)

Levéltári Szemle, 57. (2007) 1. szám - HÍREK - Szatucsek Zoltán–Garadnai Zoltán: Webszemle: napló Irakból: finn hadifoglyok: az év embere: Te: a Sandy Berger-jelentés / 97–100. o.

tanulhatunk. Geof Huth pedig, aki New York állam levéltárának gyűjtőterületi igazgatója, bohém ember, beutazta a világot hobbija a vizuális költészet {The Anarchivist). A szájt tartalmilag és technikailag is gyorsan fejlődik, már három hírolvasó programmal használhatjuk, a sokfelé nyitás viszont újabban kicsit már szétesővé teszi. A Sandy Berger -jelentés Samuel Berger 1997 és 2001 között az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadójaként meghatározó alakja volt a Clinton-kormányzatnak. Olyan események formálója, mint a Sivatagi Róka hadművelet, Jugoszlávia bombázása vagy a kenyai és tanzániai amerikai nagykövetségek elleni merényleteket követő megtorlás. Berger 2003-ban került ismét reflektorfénybe, amikor a World Trade Center elleni merényleteket vizsgáló bizottság előtt kellett bizonyítania, hogy ellátta a szükséges információkkal utódját, Condoleezza Rice-t. 2003 októberében a levéltár kezdeményezésére az Igazságügy minisztérium vizsgálatot indított Berger ellen államtitoksértés miatt, mivel a bizottsági meghallgatását megelőzően iratokat lopott a nemzeti levéltár kutatóterméből (NARA). Berger először azzal védekezett, hogy a minősített iratokat, táskájában, zakójában és nadrágja zsebében véletlenül vitte ki a levéltárból. Azt követően viszont, hogy vád alá helyezték, elismerte, hogy szándékosan lopta el az iratokat, amelyeket aztán gondosan ollóval feldarabolt. A bíróság 2005. szeptember nyolcadikán jogerősen ötvenezer dollár pénzbüntetésre és 100 óra közmunkára ítélte Bergert. Bár a Legfelsőbb Bíróság súlyosbította az eredeti büntetést, sokan amiatt bírálják az ítéletet, hogy nem vette figyelembe, hogy nem pusztán államtitoksértés történt, de Berger célja az volt, hogy olyan bizonyítékokat tüntessen el, amelyek kedvezőtlen fényben tüntetik fel a Clinton-kormányzat szerepét a szeptember 11-iki támadás megelőzésében. A bírósági eljárással párhuzamosan a kongresszus házbizottsága is vizsgálatot indított, hogy kiderítse miként történhetett meg ilyesmi a levéltárban, másfelől pedig arra keresték a választ, hogy a 9/11 bizottság valamennyi iratot megkapta-e. A vizsgálat során felmerült, hogy a megsemmisített iratok csak másolatok voltak. A Washington Post többször is tort ült a vádaskodók felett, a közvéleménynek pedig meg kellett ismerkednie a másolat és a másodlat fogalmával és azzal is, hogy hogyan válik egy másolat a kéziratos széljegyzetektől eredeti irattá. A január elején publikált jelentésben a bizottság megállapította, hogy pontosan nem tudható, hogy Berger milyen iratokat tüntetett el, mivel az iratok egy részéről sem másolat, sem darabjegyzék nem készült. Márpedig Berger négy látogatása közül három alkalommal eredeti iratokat kutatott. A Nemzetbiztonsági Tanács iratairól ugyan van darabjegyzék, de a lapokon nincs számozás, ezért nem tudható, hogy Berger nem emelt-e ki egy-egy lapot? A NT elektronikus levelezéséből és a csatolmányokból Berger csak másolatot kapott, a Staff Member Office eredeti iratairól ugyanakkor semmilyen jegyzék nem állt rendelkezésre. Részletesen ld. http://republicans.oversight.house.gov/Media/PDFs/BergerReportO 1090 7.pdf (2 00 7. március 1.) Szatucsek Zoltán—Garadnai Zoltán 100