Levéltári Szemle, 56. (2006)

Levéltári Szemle, 56. (2006) 1. szám - IN MEMORIAM - Rozs András: Rajczi Péter Pál (1917–2006) / 90–91. o.

RAJCZI PÉTER PÁL (1917-2006) 2006. január 8-án, 89. életévében elhagyta e földi világot dr. Rajczi Péter, a Baranya Megyei Levéltár tudományos munkatársa, Király utcai kutatótermének felügyelője. Tolna városában született, 1917. július 22-én. Édesapja állami tanítóként kereste kenyerét. Édesanyja szigetvári polgárcsaládból származott. Tolnán, Pécsett, Szekszárdon diákoskodott. A jó hírű szekszárdi gimnáziumban, a Garayban érettségizett 1936-ban. A következő évben felvették a pécsi Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Karára. Az ifjú joghallgatót leginkább a Trianon után szétszakadt magyar nemzet kisebbségi létbe kényszerült részeinek sorsa, jogi helyzete érdekelte. Dr. Faluhelyi Ferenc professzor a másod éves Rajczi Péter hallgató urat a nemzetközi jogi intézet könyvtárosává tette. A pécsi Szent Mór Kollégium tagja volt, dr. Vargha Dámján igazgató vezetése alatt részt vett a kollégium társadalmi és kulturális programjainak szervezésében. 1941-ben avatták a jogtudományok doktorává Pécsett. A második világháború idején Máramarosszigeten, a királyi tanfelügyelőségen — egyidejűleg a katonai parancsnokságon főhadnagyként— szolgált, majd 1944 szeptemberében a Pécsi Tankerületi Főigazgatóságra került, később bírósági fogalmazóként dolgozott néhány évig. Már 1952-től hírnevet szerzett magának, amikor a történelmet tanította a pécsi Felsővámház utcai általános iskolában. Nehézségeket okozott számára a marxista ideológia kötöttsége, a hazaszeretetre nevelést azonban nem tilthatták meg neki. 1957-ben végre tudásának sokkal megfelelőbb helyre került, a pécsi Nagy Lajos Gimnázium tanára lett. Itt nemzedékek sorát oktatta magyar és egyetemes történelemre, magyar irodalomra és nyelvtanra. Tanári tekintélyét magas szintű tudása mellett erkölcsi tartása alapozta meg. Arra tanított, hogy bármilyen szélsőséges politikai idők járnak, ha az emberséget a „ninivei hatalmak" fenyegetik, nem hallgathatunk, szólni kell, mert - ahogy sokszor mondotta óráin: „ ... böjt s jámborság néked mint a pélva, mert vétkesek közt cinkos, aki néma. Atyjafiáért számot ad a testvér: nincs mód nem menni, ahova te küldtél" (Babits Mihály: Jónás könyve). Számos Rajczi-tanítványt vettek fel az ország egyetemeire, elsősorban a jogi és bölcsész karokra, a pécsi orvosi egyetemen ma is több volt diákja oktató. A politikailag „rázós" témákat nem kerülte, hanem a saját gondolatait adta át tanítványainak, vállalva azt, hogy nézetei különböznek a hivatalos állásponttól. Ellenzéki gondolatait bátran közölte tanítványaival. Még ideológiai ellenfeleinek gyermekei is tisztelték tartásáért, kiállásáért elvei védelmében. Az aktív pártpolitikát nem művelte, mégis életében több olyan történelmi korszak is volt, amikor úgy érezte, hogy meg kell szólalnia, állást kell foglalnia a mindennapi politikában vállalt szereppel is. A Szociáldemokrata Pártnak 1945-től 1948-ig volt a tagja. Ilku Pál, az MKP Pécs városi titkára szerint a tanfelügyelőségen dolgozó „reakciós tanár", Rajczi Péter „aktív, nyílt reakciós, illetve fasiszta", ezért „feltétlen áthelyezendő". Az SZDP intéző bizottsága 1948. március 23-án tartott ülésén dr. Rajczi Pétert is kizárta a 90