Levéltári Szemle, 56. (2006)
Levéltári Szemle, 56. (2006) 1. szám - HÍREK - Katona Csaba: A XII. Szabolcs-Szatmár-Beregi Nemzetközi Levéltári Napok / 87–89. o.
a szekszárdi Leopoldok két nemzedékével kapcsolatosan tartott egy módszertanilag is érdekes előadást, hiszen a család után önálló irathagyaték nem maradt fent. Végül három olyan előadás hangzott el, amely szintén egy-egy família történetének egyes fejezeteit ismertette: Pokreis Hilda (Vágsellyei Járási Levéltár) a Kuffner család szerepét vizsgálta a mai Dél-Szlovákia iparosodásában, Nóvák Veronika (Vágsellyei Járási Levéltár) a Feketeházy család sorsát mutatta be a politikai változások sodrában egészen a második világháborút követő évekig, míg Héj) Csaba (Budapest Főváros Levéltára) a Heé családról szólt a hallgatósághoz. Eközben a 2. szekció (Szabolcsi, szatmári, beregi családok) előadói a levéltár épületében kaptak helyet, a szekcióvezető Henzsel Ágota (SZSZBML) volt. Pozsonyi József (Semsey Andor Múzeum, Balmazújváros) az Andrássyak, míg Lakatos Sarolta (Kállay Gyűjtemény, Nyíregyháza) a Kállayak — a régióban kiemelkedő jelentőségű — történeti szerepéről emlékezett meg. Mónus Imre (HBML Hajdúböszörményi Fióklevéltára) a nagykállói születésű jeles katona, Simonyi József (Simonyi óbester) életrajzát vázolta fel, majd Csorba Sándor (Nyíregyházi Főiskola) a Kölcsey családról, Takács Péter (Debreceni Egyetem) pedig a Kende nemzetségről beszélt. Ezután előbb Bene János (Jósa András Múzeum) a Mikeczek történetét elemezte, majd Kiss Kálmán (Nyíregyházi Főiskola) a Luby család történetének feltárása során szerzett kutatói élményeit osztotta meg a szekció hallgatóságával. Ulrich Attila (Jósa András Múzeum) a németszőgyéni és bánházi Jósa család múltjából mutatott be érdekes részleteket, végül pedig Tóthné Bordé Katalin (Nyíregyházi Főiskola) az ipartörténet iránt érdeklődők számára is számos értékes adalékot tárt fel A Jóba család és nyomdája c. előadásában. A szekció élénk szakmai vitával zárult, míg az este a Korona Szállóban ért véget egy kedélyes — és igencsak bőséges — vacsora elfogyasztása közepette. A másnapról szólva fontos hangsúlyozni, hogy ugyancsak hagyománnyá érlelődött már az a szerencsés kezdeményezés is, amelynek révén a nyíregyházi levéltár a lehetőségek szerint kihasználja rendezvényein azt az adottságot, hogy a megye három országgal is határos, és így része a nemzetközi levéltári napoknak egy-egy szomszéd állambeli kitekintés is. Ez azért érdemel külön említést, mert aligha szükséges külön hangsúlyozni, hogy milyen fontosak a nemzetközi kapcsolatok manapság. Ennek jegyében — az elmúlt évekhez hasonlóan — a konferencia másnapján a határ túloldalára, Nagykárolyba látogattak el a résztvevők, ahol a város polgármestere, Bekő Tamás a Károlyi-kastélyban köszöntötte a vendégeket, köztük az ősei földjére Párizsból ellátogató Károlyi György grófot. A vendéglátás figyelmességét jelzi, hogy a kedves üdvöző szavakon túl kisebb fogadás, valamint — igazi meglepetésként — a genius locit méltóképp megidéző tánc (keringő) fogadta a látogatókat néhány nagykárolyi fiatal előadásában. Ezt követően ismét a tudományé lett a főszerep: az előadók ezúttal, ugyancsak összhangban a helyszínnel, a Károlyi családról összegyűjtött ismereteiket osztották meg hallgatóikkal. Elsőként Kovács Ágnes (Debreceni Egyetem) a szatmári békét megkötő Károlyi Sándor őseiről tartott előadást, majd Fazekas Rózsa (Nyíregyházi Főiskola) a reformkor jeles politikusa, Károlyi György és Nagykároly ellentmondásokkal terhelt kapcsolatát elemezte. Ezt követően Erdős Ferenc (Fejér Megyei Levéltár) a két háború közötti időszak ismert legitimista politikusa (nem mellékesen: a „vörös gróf Mihály féltestvére), Károlyi József gróf életét mutatta be, majd Csiffáry Gergely (Heves Megyei Levéltár) a Károlyiaknak a parádi fürdő fejlesztésében játszott szerepére irányította a figyelmet. Buda Attila (ELTE) a fóti Károlyi 88
