Levéltári Szemle, 56. (2006)

Levéltári Szemle, 56. (2006) 1. szám - MÉRLEG - Márfi Attila: Archivum comitatus Castriferrei I. Előadások Vas megye történetéből IV. Szerk. Mayer László, Tilcsik György. Szombathely, 2004 / 68–76. o.

rendelkezők felekezeti hovatartozásáról is. Összegzésében a szerző többek közt Szombathely növekvő gazdasági-kereskedelmi befolyását és a nyugat-dunántúli térségre kiterjedő további kutatások-elemzések fontosságát emeli ki. A kronológiát követve Horváth Sándor: Magyarok és horvátok együttélése Vas megyében a 19. század második felében című írása következik. A tanulmány a két nép megyén belüli kapcsolatáról szólván a politika túlzott előtérbe kerülését, a magyarosítás felerősödését hangsúlyozza, elemzi a vallás, a nyelv és az oktatás helyzetét, a sajtó véleményformáló szerepét. A 19. század második felében elkezdődő tragikus eseménysorozatról, illetve annak helyi történéseiről ad igen részletes ismereteket Bajzik Zsolt: Kivándorlás Vas megyéből a 19. század második felétől az I. világháborúig című tanulmányában. A kivándorlás fogalmának és szakaszainak ismertetését követően a kivándorlások országos adatait, azok elemzését vázolja fel a szerző, a migrációs hajlam és a felerősödő kivándorlási hullám társadalmi-, gazdasági-, szociális hátterét is összegezve. Ezeket az okokat a Járási jelentések és adatok a kivándorlásról című fejezetben konkrét példákkal, eset-tanulmányszintű elemzésekkel, táblázatokkal és a kivándorlást választók nemzetiségi megoszlásának adataival is alátámasztja. Ezt az összetett képet tovább árnyalják a Levelek a kivándorlás körülményeiről és a Néhány adat a visszavándorlásról című alfejezetek, valamint az első világégésnek a kivándorlásra gyakorolt hatásairól készült rövid összegzés is. A nemzetiségi fejezetet Söptei Imre Németek és/vagy magyarok Kőszegen a 19. század második felétől a 20. század elejéig című értekezése zárja. Ez az időszak sok, zömében németek lakta magyarországi városhoz hasonlóan Kőszegen is az asszimilációs folyamatok, a németajkú lakosok „magyarságba való integrálódásának" korszaka. A népszámlálások ellentmondásos adatainak elemzése mellett a magyarosodás olyan színtereit mutatja be a szerző, mint a városi igazgatás, a hivatal és intézményrendszer, az oktatás különböző szintjei, az egyesületi élet. Nem feledkezik meg a névmagyarosítás „eredményeinek" ismertetéséről sem. Végül a helyi sajtónak az asszimilációs folyamatokban játszott szerepéről és a lezajlott magyarosítások „eredményeiről" olvashatunk figyelemreméltó megállapításokat. A kötet harmadik fejezete A hivatali, a politikai és a gazdasági elit Vas megyében a 1420. században címmel négy értékes tanulmányt foglal magába. Elsőként ismét Bariska István írása olvashatód 14-17. századi kőszegi elit címmel. Azokat a nehézségeket említi a szerző elsősorban, amelyek a fennmaradt oklevelek névanyagának vizsgálata során merülnek fel. így a 14. és a 15. századi kőszegi elitre vonatkozóan csak feltételezéseket állapíthat meg a kutató, a számos fontos adat rögzítése mellett. Sokkal több lehetőséget és egyben új szempontok vizsgálatát kínálja viszont a 16. és 17. századi forrásanyag, amely elsősorban a 16. század második felétől működő kétszintű önkormányzati rendszer dokumentumait jelenti. Elsősorban a belső tanács szerkezetéről, a tagok vagyoni, s etnikai helyzetéről olvashatunk következtetéseket, az ekkor már kialakult kőszegi elit meghatározásának lényegesebb szempontjait elemezve. A megyei, illetve a közvetlen régió elitjének társasági szokásait, pontosabban a fürdőkultúra elterjedését ismerteti rendkívül alapos tanulmányában Bajzik Zsolt Fürdővendégek Tárcsán a 19. század második felében címmel. A Monarchia 19. század második felében rohamos fejlődésnek indult fürdőéletének rövid ismertetését követően a ma 71