Levéltári Szemle, 56. (2006)

Levéltári Szemle, 56. (2006) 4. szám - LEVÉLTÁRI MŰHELYMUNKÁK - Jakab Réka: A zsidótörvények végrehajtása Veszprém megyében / 49–58. o.

közé tartoztak a bábák, szülésznők, községi kisbírók, jegyzők, de még a mezőőr, az állatorvos, sőt a húsvizsgáló is. A községi tisztviselői állásokra pályázókat már egy 1943-ban kelt rendelet alapján igazoltatni kellett.

8 Gazdasági élet A második zsidótörvény rendelkezései közül a zsidóság életlehetőségeit talán a leginkább sújtó rész a 14. § volt, mely az iparosokra és kereskedőkre vonatkozott. Ennek értelmében iparigazolványt, illetve iparengedélyt zsidónak kiadni mindaddig nem lehetett, míg az adott településen az ipart üzö zsidók száma az összes iparüző 6%-a alá nem csökkent. A törvény megengedte, hogy közérdekre hivatkozva az iparügyi miniszter kivételt tegyen. A már iparigazolvánnyal, illetve iparengedéllyel rendelkező iparosok, kereskedők kötelesek voltak egy erre a célra szerkesztett bejelentő lapon 1939. október 15-ig bejelentést tenni az elsőfokú iparhatóságnál (Veszprém város esetében a város polgármesterénél).

9 A bejelentőlap tartalmazta a bejelentő nevét, iparigazolványát kiállító hatóság nevét, a kiállítás keltét, az ipar megnevezését, helyét, a bejelentő lakhelyét, születési adatait, vallását, vallásváltoztatás esetén szülei, nagyszülei vallására vonatkozó adatokat, ha mentesség illette meg, azok megnevezését és igazolását, végül a „megjegyzés" rovatban annak megállapítását, hogy zsidónak tekintendő személy-e? A bejelentőlapokat minden esetben az elsőfokú iparhatóság igényelte a végrehajtást szabályozó rendelet értelmében

10 közvetlenül az állami nyomdától." Az iparhatóságok minden községben névsorba foglalták a zsidónak és nem-zsidónak minősített iparüzöket és ebből egy másolati példányt a kereskedelmi és iparkamara részére is megküldték.

12 A bejelentések alapján a polgármester megállapította, hogy a zsidóknak kiadott iparengedélyek száma hány százalékát teszik ki az adott településre kiadott összes igazolványnak. Az 1939. novemberére összesített adatok alapján Veszprémben 1004 keresztény és 262 zsidó iparüző volt. így tehát a zsidók részére kiadott iparengedélyek és iparigazolványok száma 20,70%-t tett ki.

13 Az ipaigazolvánnyal vagy iparengedéllyel rendelkező zsidó iparüzők úgymond csupán listára kerültek, szerzett jogukat — iparengedélyüket — nem lehetett megvonni tőlük. Ennek ellenére 1942-re számarányuk csökkent a keresztény iparüzők számának növekedésével. Ekkor 1327 keresztény és 259 zsidó iparűzőt tartanak számon Veszprémben, számarányuk pedig 16,33%-ra csökkent.

14 * 5038/1943. BM sz. rendelet 9 A törvény értelmében bejelentésre kötelezettek az iparengedéllyel, Ml. iparigazolvánnyal rendelkező kereskedelmi társaságok, egyesületek, részvénytársaságok, szövetkezetek, közkereseti társaságok, betéti társaságok, korlátolt felelősségű társaságok, alapítványok, stb. '" 7720/1939M. E. sz. rendelet " Veszprém város polgármestere 1500 bejelentőlapot igényelt. VeML V,173.b. 7/1943. 12 A törvény értelmében a valamely okból mentességet élvező zsidó iparüzők a nem-zsidók névjegyzékére kerültek bejegyzésre. Ugyanakkor, ha valaki bejelentési kötelezettségének nem, vagy csak hiányosan tett eleget, a zsidó iparosokról készült névjegyzékre került és kihágási eljárást indítottak ellene.VeML V. 173.b. 7/1943. 13 VeML V.173.b. 7/1943. 14 VeMLV. 173.b. 7/1943. 52