Levéltári Szemle, 56. (2006)

Levéltári Szemle, 56. (2006) 4. szám - LEVÉLTÁRI MŰHELYMUNKÁK - Pilkhoffer Mónika: Pécs dualizmuskori építészetének forrásai és segédletei a Baranya Megyei Levéltárban / 41–48. o.

ma használatos utcanév megegyezik-e a korabeli elnevezéssel, vagy nagyjából meghatározhatjuk azt, hogy mikor került sor az utca megnyitására. A Pécs történetével foglalkozó kutatók számára nélkülözhetetlen forrás az a két adatgyűjtemény, amit csak „a Madas "-ként emlegetnek.

22 Madas József helytörténész a belváros és a budai külváros épületeinek történetét a török kor végétől a 20. század közepéig elsősorban telekkönyvek, valamint levéltári és sajtóforrások alapján követte nyomon. A szerző a betűrendben felsorolt utcák épületeit az 1960. évi — nagyjából ma is használatban lévő — házszámozás szerint ismerteti, minden egyes esetben az információ lelőhelyének feltüntetésével. Az ingatlanok tulajdonosváltozásai mellett megtudhatók ebből a telkek méretének változásai, a korábbi házszámok, illetve néha az épület átalakítására, tervezőjére vonatkozó információk is. A szigeti és a siklósi külváros, illetve a városhoz később csatolt települések esetében azonban ilyen adatgyűjteménnyel sajnos nem rendelkezünk. A tulajdonosokkal és a házszámozással kapcsolatban az épületjegyzékek szolgáltathatnak újabb adatokat.

23 Ezek közül az 1887-ben kiadott jegyzék azért kiemelkedően fontos, mert közli az 1885-ben bevezetett új házszámozási rendszer

24 előtti és utáni házszámokat is. Az 1896-os, 190l-es és 1904-es házszámjegyzékek a házszámon, a helyrajzi számon és a tulajdonos nevén túl arról is tájékoztatnak, hogy földszintes vagy (1-2-3) emeletes lakóházról, esetleg üres házhelyről van-e szó. A házszámjegyzékek nemcsak egy konkrét épület kereséséhez, de ahhoz is jó forrásnak tűntek, hogy ezek alapján mondjunk valamit Pécs épületállományának 1864-1904 közötti számszerű és minőségbeli változásáról.

25 Két épületjegyzék épületszámának különbségei nemcsak a lakóházak számának növekedését, de egyes utcák gyorsabb kiépülését, a városrészek eltérő 22 MADAS JÓZSEF: Pécs-belváros telkei és házai. Adatgyűjtemény. Pécs, 1978. és MADAS JÓZSEF: A pécsi Budai Külváros telkei, házai és utcái. Adatgyűjtemény. Pécs, 1985. 21 A korszakra vonatkozóan hat házszámjegyzék használható: Pécs szabad kir. város utcái, házszámai és háztulajdonosainak névjegyzéke. Pécs, 1864.; LUKRITS IGNÁC Pécs utcái, házszámai és háztulajdonosainak névjegyzéke. Pécs, 1877.; Szabad kir. Pécs város házszámainak sorozata. Szerk.: NÉMETH BÉLA. Pécs, 1887.; Jegyzéke a Pécs szab. kir. város és halárában lévő épületeknek. Összeáll.: PUSKÁS ANDOR. Pécs, 1896.; Jegyzéke a Pécs szab. kir. város és határában lévő épületeknek. Összeáll.: PUSKÁS ANDOR. Pécs, 1901.; Jegyzéke a Pécs szab. kir. város és határában lévő épületeknek. Összeáll.: PUSKÁS ANDOR. Pécs, 1904. A két világháború közötti időszakban csupán egy házszámjegyzéket adtak ki: Pécs sz. kir. város békéikéinek és ucca jelleggel bíró kültelkeinek házszámjegyzéke. Összeállította: FARKAS JÁNOS. Pécs, 1928. 24 Pécsett 1864-ig az utcák neveinél nagyobb jelentőségük volt a házszámoknak. A házakat az utcáktól függetlenül, városrészenként látták el számmal. Az egyes házszámot a Jókai utca 8. számú épület — az egykori provizorátus — kapta, a legmagasabb házszám megegyezett az összes épület számával. Mivel nem a telkeket, hanem csak a házakat számozták meg, egy üres telek beépítésekor az új épület a legmagasabb számot kapta. így két egymástól nagyon távoli házszám könnyen egymás mellé kerülhetett. Ráadásul a tulajdonosok a házszámtáblákat gyakran lemeszelték vagy leszedték. A házszámozás rendezetlensége az adóbehajtást és a beszállásolást is megnehezítette. 1864-ben a házakat ezért utcánként számozták meg, de úgy, hogy az egyes számtól indulva végigmentek az egyik oldalon, majd az utca másik oldalán visszafelé haladva folytatták a számsort. így a legmagasabb házszám az egyessel került szembe. Nagy hibája volt ennek a rendszernek, hogy az üres illetve a két utcára kiérő telkek be nem épített végei nem kaptak házszámot, így hamarosan a beépítésekkel felszaporodó tört számok okoztak egyre több gondot. Ezt a problémát az 1885-ös újraszámozáskor sikerült kiküszöbölni azáltal, hogy a dupla telkek mindkét utcában házszámot kaptak, sőt még a sarokházaknak is két számuk lett. Ekkor vezették be az utcák páros és páratlan oldali számozását is. Ld. MADAS JÓZSEF: Pécs belvárosának utcanevei. In: Baranyai Hely történetírás 1977. Pécs, 1979. 397-439. 25 A városrészek épületállományának 1887-1904 közötti változásaira ERDÖSI FERENC: A pécsi városszerkezet fejlődése és a városrészek funkcióinak alakulása a kapitalizmus korában. MTA Dunántúli Tudományos Intézet, Közlemények 6. Pécs, 1968. c. munkájában a házszámjegyzékek alapján tett kísérletet. 44