Levéltári Szemle, 56. (2006)

Levéltári Szemle, 56. (2006) 4. szám - LEVÉLTÁRI MŰHELYMUNKÁK - Pál Judit: Az erdélyi Főkormányszék és a "Királyi Biztosság" működése, 1867–1872 / 23–34. o.

• az uralkodó számára véleményezett iskolai és egyházi segélykérvények, sajtóügybeni és más bizalmas levelezés, kitüntetések; • „állam- és egészségrendőri, csendőrségi, consulaíusi, a közigazgatás különböző ügyeibeni közvetítések, felsőbb rendeletek foganatba vétele, egyes tárgyalásoknak adatokkali felszerelése" vagy véleményezése, a Királyi Biztosság személyi és költségvetési ügyei, a Gubemium épület gondozása, az erdélyi nemzeti színház választmánya újjáalakítása, ennek számadása, „politikai mozzanatok észlelése, sajtóvállalatok, szervezési kérdésekben, például a a királyföldi hatóságok és a köz és határszéli rendészet új rendezése iránti véleményes nyilatkozatok ", útlevelek, színi és más előadás engedélyek, „idegen államalattvalók iránti puhatolózások" — ez főképp a pesti olasz konzulátus megkeresése nyomán —, osztrák-magyar állampolgárok jogvédelme érdekében közvetítés főképp Romániában, orvosi személyzet nyilvántartása, gyógyfürdők kezelésének ellenőrzése, járványok elfojtása iránti intézkedés, kórházi költségek behozatala, országos levéltár személyzetének működése; • államadók körüli segédkezés, 25 nyilvános pénzalapról kimutatás; • köz- és vallási alapok költségvetési ügyei (főleg a balázsfalvi érsekséget illetően), alapítványi és tanulmányi ösztöndíjak, a volt határőrezredek alapjai felosztására vonatkozó rendeletek foganatosítása; • a fennállott úrbéri bíróságok személyi és gazdászati ügyei, telekkönyvezés, kir. ítélő táblai, közügyigazgatósági és törvényszéki megkeresések elintézése, peres ügyek sürgetésére beadványok, börtön és fogolyügyekben közvetítés, törvényszékek szervezése, személyi ügyek, községbeosztás, hivatali helyiségek biztosítása stb.; • utak, hidak helyreállítása, középitkezésekröl mérnöki hivatallal levelezés stb.; • vesztegintézetek személyi, gazdasági és szervezési ügyei, állategészségi és határszéli rendőrség, postánál alkalmazást kérők iránti információk, pénzintézetek ügyeiben közvetítés; • sorozás, katonamentesítés, elbocsátás, kórházak, katonai ösztöndíjak, térképezés, a honvédségnél alkalmazást, segélyt vagy nyugdíjat kérők ügyei.

22 Arra kínosan vigyáztak, hogy a Főkormányszék feloszlatása után nehogy az a benyomás alakuljon ki, hogy Erdélyben a Gubernium helyett „valami kormánytestület létesíttetett volna. " Ezért többször hangsúlyozták, hogy a „ helyi viszonyokhoz képest" ugyan a királyi biztost egyelőre meghagyták, de a melléje beosztott személyzet a belügyminisztérium része. A törvényhatóságokat utasították, hogy beadványaikat a királyi biztoshoz és ne az erdélyi királyi biztossághoz vagy az erdélyi királyi kormánybiztossághoz intézzék. Erre azért is szükség volt állítólag, mert a „némely részről táplált hamis gyanúsítással szemben" szükség volt leszögezni, hogy a királyi biztos nem terjeszkedik túl a hatáskörén.

23 Az új helyzetet szimbolizálta a pecsét is; az eddigi együttesen használt magyar és erdélyi címer helyett ezután csak a magyar címert használták, a körirat pedig „Erdélyi királyi biztos 1869" volt.

24 Bár hivatalosan csak királyi biztosról beszélhetünk, ennek ellenére később a Királyi Biztosság elnevezés általánosan használttá vált, nem csak a törvényhatóságok, de maga a királyi biztos, a kormány és a minisztériumok részéről is. 22 Uo. 23 Körlevél az erdélyi királyi biztostól, 1869. máj. 30. MOL F 271, 1869/25. 24 MOLF 270, 1869/255. 28