Levéltári Szemle, 56. (2006)

Levéltári Szemle, 56. (2006) 4. szám - LEVÉLTÁRI MŰHELYMUNKÁK - Lichtneckert András: Az alsóörsi török ház és a török bíróság a Mórocza család irataiban / 11–16. o.

vallott: „ Tudgia nyilván, hogi mikor Morocza Ferencz török bíró volt, a falu adóssá tette bizonyos summa pénzzel", és akkor kamatra kölcsönt vett fel András kovácstól. Mivel Mórocza Ferenc 1673. és 1675. évi, András kovács 1675. évi adásvételi szerződésekből ismert személy Alsóörsön, a tanúvallomás azt bizonyítja, hogy a török bíró Alsóörsön egészen a török kor végéig működött.

23 S azt is, hogy a 17. század második felében a török adója már nem terményadó, hanem pénzadó. Ugyanerről ír Soós Imre is: „Sommásan adóztatnak, vagyis a falu elöljáróit olyan alkura kényszerítik, mely szerint a török császárnak és földesúrnak fizetendő pénzadót egy állandó, meghatározott összegban kapják meg, nem pedig az örökösen változó portaszám szerint. "

24 A bírákról annyit tudunk, hogy a magyar részre való adóért felelő bíró mindig jobbágyember, ezzel szemben a török megbízásából eljáró Prépost Albert, Prépost István és Mórocza Ferenc nemesemberek voltak. A török bíróságot a falu legtekintélyesebb nemesi családjainak tagjai is viselték. Az adózó nép egyszerűen gondolkodott a kettős adóztatás rendszeréről. így például a magyar földesúrnak adott terményadót magyar tizednek, a török földesúrnak adottat török tizednek nevezték. Alsóörsnek volt magyar bírája és török bírája. Az emberek megtanultak magyar és török részre gondolkodni és cselekedni. Az arácsi Darabos György a lovasi felső malom felének megvételekor az eladó Dömötör Györggyel az adásvétel szövegébe foglaltatta: „ Ugy attam penig az meg nevezet malomnak felit vallás tételemmel... megmasolhatatlanképpen, hogi mint sayat nemes örökét magiar felől ugy bírhassa, mivel mi az uraknak soha semmit sem attuk róla. "

2S A török bíró feladata Alsóörsön és Egyházasnemesgörzsönyben is a töröknek járó adó beszedése, befizetése volt. E mellett nyilván a falu képviselete a török földesúr és a török közigazgatás előtt is rá hárult. A török bíróval és az általa beszedett és a töröknek átadott adóval van kapcsolatban a „török adószedő háza" elnevezés is Alsóörsön. A házat nemesi kúriaként határozták meg, s az ismert török bírók egy kivételével nemesek voltak. A ház tulajdonosa a török-kor végén a Prépost család, akik a 16. század eleje óta éltek a faluban, és a négy ismert török bíró közül kettő közülük való volt.

26 Ezt az is bizonyítja, hogy egy 17. század második felében keletkezett összeírás szerint Alsóörsön a címerleveles (armalista) nemesek házain kívül egyetlen nemesi kúria volt, amelyben a Prépost család lakott. Alsóörsön több török bíró volt, ezért igazából több „török adószedő háza" is volt.

27 A Balaton-felvidék helytörténete mellett a magyar történetírás számára is fontos, hogy a török bíró „intézményének" a létét Alsóörsön és Felsőgörzsönyben ki lehetett mutatni. Ritkán lehet ugyanis olyan hivatal nyomára bukkanni, mint amilyen a török bíróé volt. Elsősorban azért, mert a török bíró tisztségét leginkább olyan oklevelekben tüntették fel, amelyeket a falu önkormányzata állított ki, azonkívül az oklevelek kiállításánál a tanúk is helybeli vagy környékbeli lakosok voltak. Az sem lehet puszta véletlen, hogy ezek az alsóörsi oklevelek a faluban lakó Mórocza családnak a levéltárában maradtak fenn, 23 VeML Mórocza család iratai. 1728. 132. 24 Soós IMRE, 17. 25 VeML Mórocza család iratai. 1637. 92. LICHTNECKERT ANDRÁS: A török adója. In: Balatonfüred és Balatonarács története. Szerk. LICHTNECKERT ANDRÁS. Veszprém, 1999. 188. 26 A ház birtoklástörténetét csak a közelmúltben sikerült a 20. századból visszavezetni a 17. századba: LICHTNECKERT ANDRÁS: AZ alsóörsi török ház, a török bíróság és a Prépost család. Veszprém, 2006. 27 LICHTNECKERT ANDRÁS: Magyar bíró - török bíró. In: Alsóörs története, 91-92. 15