Levéltári Szemle, 56. (2006)

Levéltári Szemle, 56. (2006) 4. szám - LEVÉLTÁRI MŰHELYMUNKÁK - Lichtneckert András: Az alsóörsi török ház és a török bíróság a Mórocza család irataiban / 11–16. o.

Alsóörsi oklevelek a 16. századból Alsóörsön van egy ház, amelyet a nép egyszerűen török háznak nevezett el. A 15-16. század fordulójáról való későgótikus kisnemesi lakóháznak, Magyarország legrégebbi épen maradt kisnemesi kúriájának ez a neve a nép szerint a ház turbánszerü kéményétől ered, a kéményzáródás hagyma alakú dísze azonban a barokk korból való.

10 A ház másik közismert neve: török adószedő háza, megőrizte a kettős adóztatás emlékét." Azt megfejteni, hogy ki is tulajdonképpen a török adószedő, csak az Alsó- és Felsőörsön birtokos Mórocza-család levéltárából lehetett.

12 A család levéltárában fennmaradtak a falusi bírák kiadványai is, amelyek a falusi írásbeliség értékes termékei, s azért keletkeztek, mert a török elpusztította a magyar hivatali írásbeliségnek azokat a központjait és intézményeit, amelyekben a török előtti időkben a Balaton-felvidéki lakosság hivatalos ügyeit, elsősorban a szőlőkkel kapcsolatos jogügyleteit intézték. írást igénylő ügyeinek intézése során az alsóörsi nemes vagy jobbágy 1543 óta nem fordulhatott többé a fehérvári káptalanhoz vagy a fehérvári keresztesek (ispotályosok) konventjéhez. A Mórocza-család levéltárában 1542-ben kelt a legutolsó irat, amelyet Székesfehérváron a keresztesek konventje állított ki.

13 1552 után a veszprémi káptalant sem kereshette fel többé, hogy a birtokaira vonatkozó jogügyleteit írásba foglaltassa, jogbiztosító iratainak biztonságáról gondoskodjon. Ezután a kapornaki konventhez, majd a vasvári káptalanhoz fordulhatott. A veszprémi káptalan és a tihanyi konvent helyére lépő várkapitányok oklevélkiadó tevékenységet folytattak. Takaró Mihály várkapitány 1557-ben Tihany várában a tihanyi konvent helynökeként (locumtenens conventus loci) állított ki oklevelet az alsóörsi Mórocza família részére egy szőlőadásvételről.

14 A végvári tisztikar tagjai és a végvárakban működő seregtörvényszékek, különösen a seregtörvényszékek jegyzői fontos szerepet kaptak a polgári lakosság ügyeinek az intézésében.

15 Ugyanakkor megjelentek a falusi bírák által kiadott, ezért különösen nagy értéket képviselő 16-17. századi alsóörsi oklevelek is. A falu önkormányzata a helyben való írásbeli ügyintézés iránt támadt igényeket elégítette ki. Alsóörs falu bírája a maga és a többi alsóörsi polgár nevében állított ki oklevelet 1557-ben. Polgárok (cives) alatt ebben az időben a falu telkes jobbágyait értették. A többi oklevelet a falu bírája az alsóörsi polgárok és nemesek nevében állította ki, ami fontos előzmény az alsóörsi önkormányzat történetében, mivel a jobbágyoknak és a nemeseknek Alsóörsön a török kiűzése után közös önkormányzata, törvénybírája, tanácsa volt.

16 Amikor a falu bírái okleveleket állítottak ki, nem feledkeztek meg arról, hogy a falu mindenkori földesurának — 1554-től a tihanyi, 1568-tól a veszprémi vár kapitányának 10 ENTZ GÉZA: AZ alsóörsi gótikus ház. Veszprém, 1962. RAINHR PÁL: Középkor. In: Alsóörs története, 55. és irodalom a 79-80. jegyzetben. " KOVACSICS JÓZSEF-ILA BÁLINT: Veszprém megye helytörténeti lexikona. II. Budapest, 1988. 97. 12 A családi levéltár feldolgozása a községtörténeti monográfia elkészítése során történt meg. 13 VeML Mórocza család iratai. 1542.26. 14 VeML Mórocza család iratai. 1557.32. 15 VeML Mórocza család iratai. 1590. 56, 57. és 1609. 61. Több adattal szolgál: LICHTNECKERT ANDRÁS.' Szárberény szőlőművelése és szőlőhegyi önkormányzata a középkortól a XVIII. század közepéig. In: Balatonalmádi és Vörösberény története. Szerk. KREDICS LÁSZLÓ ÉS LICHTNECKERJ ANDRÁS. Balatonalmádi, 1995. 204-220. ,f

' LICHTNECKERJ ANDRÁS: A falu önkormányzata. In: Alsóörs története, 219-269. 13