Levéltári Szemle, 56. (2006)

Levéltári Szemle, 56. (2006) 3. szám - IN MEMORIAM - Mózessy Gergely: Sulyok János Ignác o. cist. (1911–2006) / 97–98. o.

IN MEMÓRIÁM SULYOK JÁNOS IGNÁC O. CIST. (1911-2006) Életének 96., szerzetességének 78., papságának 72. évében hazahívta Teremtője Sulyok Ignác János ciszterci szerzetest, a székesfehérvári püspöki levéltár nyugalmazott levéltá­rosát, az Egyházmegyei Gyűjtemény társigazgatóját. Sulyok János Székesfehérváron született 1911. január 27-én, itt folytatta tanulmányait is. A ciszterci rend kötelékébe 1929-ben lépett, ahol az Ignác rendi nevet kapta. 1930-ban tett egyszerű; 1935-ben örök fogadalmat, ugyanebben az esztendőben szentelték pappá Veszprémben. 1937-ben szerzett latin-francia szakos tanári diplomát. Rövid ideig apáti titkárként szolgált, majd 1938-tól a bajai gimnázium energikus, lendületes tanára lett, egyben cserkészparancsnok, 1946-tól pedig az általános iskola igazgatója is. Az iskolák államosítása után Baján káplánkodott. 1950-ben — a rend szétszóratásakor — azok közé került, akiket a székesfehérvári egyházmegye saját keretébe vehetett fel. Az ekkor már — épületének elkobzása miatt — a püspöki palotában működő kisszemináriumnak lett a tanára. Ennek megszüntetése után, a következő esztendőtől, a (nagy)szeminárium spirituálisa és tanára volt. 1952-ben a „vidéki szemináriumok összevonása" címén az állam megszüntette ezt az intézményt is, Ignác atya azonban a püspöki palotában maradhatott. Levéltáros lett, 1956-tól könyv­táros is. Igazán utóbbinak lett szaktekintélye, az ősnyomtatványok és az antikvák világa állt közel a szívéhez - de a levéltárban is nagy alázattal végzett pontos munkát. Az elődje, Kuthy István által megkezdett levéltárrendezést teljesítette ki, dobozolta az iratanyagot. Feltárt püspöki hagyatékokat, a fotótár katalogizálásának alapjait is lefektette, karban tartotta a sajátos szerkezetű modern törzsanyag mutatóit. Gondja volt a kallódásnak in­duló irategyüttesek mentésére: így maradtak fenn a 19. századi espereskerületi jegyző­könyvek, a szemináriumi és az aggpapintézeti levéltár. Munkálkodása alatt került fizikai értelemben is a püspöki levéltáros felügyelete alá a székeskáptalani levéltár. Megélt egy kényszerű könyv- és levéltár költöztetést a palota egy részének födémcseréje miatt. Nagy része volt az 1958-ban megjelent — Nagy Lajos által jegyzett — a püspöki le­véltár törzsanyagának javát csaknem repertóriumszinten feltáró leltár elkészítésében. 1974-ben fejezte be a miniszteriális sürgetések hatására az egyházmegyei fondleltár kéz­iratát - elsőként a katolikus intézmények közül. Az Egyháztörténeti Munkaközösség leg­aktívabb, szürke eminenciása volt. Az 1977-ben megjelent, bőséges történelmi adattár­ként is funkcionáló jubileumi névtár jó része anonim módon az ő alkotása. Ami más szá­mára túl munkaigényesnek, vagy túl jelentéktelennek tetszett - azt vállalta és oldotta meg becsülettel. És ki tudja hányszor nyújtott biztos bázist a háttérből beszédekhez, au­lai ügyintézésekhez - ahol más arathatta le felkészültségének babérjait. Tudását egész életében tékozló bőkezűséggel szórta... Kiváló szakmai kapcsolatokat ápolt a megyei le­véltárral; 1987-ben a 200 éves Fejér Megyei Levéltár kiadványában jelent meg rövid le­véltár-ismertetője. 97

Next

/
Thumbnails
Contents