Levéltári Szemle, 56. (2006)

Levéltári Szemle, 56. (2006) 3. szám - MÉRLEG - Zalai Katalin: A Magyar Kommunista Párt (MKP) és a Szociáldemokrata Párt (SZDP) Baranya megyei és pécsi iratainak (1944–1948) repertóriuma. A bevezető tanulmányt írta és szerk. Rozs András. Pécs, 2005. (A Baranya Megyei Levéltár segédletei, 2.) / 82–85. o.

elnevezések eltértek a közlevéltárakban megszokottól. Ezen gondolatmenet alapján a korábbi szervenként kialakított 12 MKP íbndból 1 fond, azon belül 14 állag lett. Az állagokon belül tényleges átrendezésre nem, csak új, sokkal bonyolultabb struktúra és ennek megfelelő jelzetrendszer kialakítására került sor. A pártarchívumokban és a közlevéltárakban használt elnevezések kombinációjából létrejött levéltári rend és jelzet szinte követhetetlen és tulajdonképpen ez a repertóriummal kapcsolatos problémák gyökere is. Az anyag átsrukturálásakor nem vettek tudomást az iratok keletkezésének körülményeiről, mennyiségéről, s arról, hogy nem hagyományos regisztratúra jellegű fondról van szó. Az egykor mesterségesen kialakított rendet még tovább bonyolították. A recenzió terjedelme nem teszi lehetővé, hogy mélyebb szakmai vitát folytassunk e tárgykörben. Mégis engedtessék meg néhány megjegyzés a pártarchívumi anyagok átrendezésével kapcsolatban. A pártarchívumokban őrzött iratok belső rendjének kialakításánál alkalmazott elveknek és főként elnevezéseknek történelmi okai vannak. A pártarchívumok az úgynevezett szovjet levéltári mintát és az ott használatos levéltári szakkifejezéseket vették át, magyarra fordítva (fond, csaszty, gyelo).' Ezeknek megváltoztatása természetesen elképzelhető, főként azoknak az iratoknak az esetében, amelyek az 1991.évi LXXXIII. törvény hatálya alá tartoznak. Tudomásom szerint azonban egyetlen egy esetben sem került sor az MDP és az MSZMP anyagok átrendezésére vagy átjelzetelésére sem a MOL, sem az önkormányzati levéltárakban abból a célból, hogy az iratokat a közlevéltári rendszerbe beleerőltessék. Valószínűleg úgy látták, hogy semmiféle hozadéka nem lenne a jól rendezett, segédlettel ellátott rendszer megváltoztatásának. Más a helyzet azokkal az iratokkal (többek között az MKP megyei irataival) amelyek nem tartoznak az 1991. évi LXXXIII. törvény hatálya alá, és jelenleg is a Politikatörténeti Intézet tulajdonát képezik, de a megyei levéltárak őrzik.

2 Ezek átrendezéséhez, áfjelzeteléséhez minimum illett volna kikérni a tulajdonos hozzájárulását is. Ez esetben lehetőség lett volna szakmai vitára, ami azért is ésszerű lett volna, mert az MKP iratok pártarchívumban kialakított rendje valóban nem tökéletes. Végezetül néhány szó az annotált névmutatóról, amelyet külön füzetben csatoltak a repertóriumhoz. A mutató elkészítésénél — helyesen — az 1945-1948 közötti politikai tevékenység volt a mérvadó. Az adatok pontossága azonban sok kívánni valót hagy maga után. Még az ismert emberekről sem tudjuk meg, hogy a korszakban pontosan milyen pozíciót töltöttek be a párt vagy szakszervezeti mozgalomban. Meglepő az „MKP vezetője" megfogalmazás (többek között) például Gerő Ernő esetében, aki a korszakban az MKP KV és PB tagja volt. Apró Antal a kérdéses időszakban nem munkatársa, hanem az MKP KV Szakszervezeti illetve Tömegszervezeti Osztályának vezetője, továbbá Babella Károly sem az MKP Baranya megyei vezetőjeként (ilyen funkció nem is létezett), hanem ' Egyébkent a Politikatörténeti és Szakszervezeti Levéltár az elmúlt években tudatosan törekedett arra, hogy az elnevezéseket közelítse a hagyományos magyar szakkifejezésekhez. Ezért lett például az archívumunkból levéltár, a fondon belüli csoportokból állag. A korábban használt (a levéltári és a raktári rendet is jelentő) leltárt, amelynek nincs teljesen megfelelő segédlcttípusa a köz- és szaklevéltárakban, a repertórium fogalmával helyettesítettük. 2 Ezek az egykori pártarchívumokban őrzött, az 1991. évi LXXXIII. tv. hatálya alá nem cső iratanyagok: az MKP, az SZDP, az ifjúsági szervezetek és személyi fondok, visszaemlékezések, a különböző gyűjtemények és tagnyilvántartások. Tény azonban, hogy a Politikatörténeti és Szakszervezeti Levéltár eddig nem minden levéltárral kötött írásbeli megállapodást az iratok őrzéséről. 84