Levéltári Szemle, 56. (2006)

Levéltári Szemle, 56. (2006) 3. szám - MÉRLEG - Zalai Katalin: A Magyar Kommunista Párt (MKP) és a Szociáldemokrata Párt (SZDP) Baranya megyei és pécsi iratainak (1944–1948) repertóriuma. A bevezető tanulmányt írta és szerk. Rozs András. Pécs, 2005. (A Baranya Megyei Levéltár segédletei, 2.) / 82–85. o.

A MAGYAR KOMMUNISTA PART (MKP) ES A SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRT (SZDP) BARANYA MEGYEI ÉS PÉCSI IRATAINAK (1944-1948) REPERTÓRIUMA A bevezető tanulmányt írta és szerkesztette: Rozs András Baranya Megyei Levéltár. A Baranya Megyei Levéltár segédletei 2. Pécs, 2005. 448 A levéltári segédletek készítése nem tartozik a leghálásabb feladatok közé. Munka és időigényes, ugyanakkor hatása és sikere csekély. Kissé cinikusan fogalmazva: általában nem a levéltári segédletek hozzák meg a levéltárosok számára a dicsőséget, noha ez a legfőbb eszköze az iratok feltárásának és hasznosításának. Rozs András is így gondolta, amikor repertóriumot készített a Magyar Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt Baranya megyei és pécsi iratairól. A repertórium szokatlan terjedelmű és szerkezetű, a szerkesztő saját bevallása szerint is „meghaladja a repertórium műfaját". Az 1,065 ifm-nyi iratanyaghoz (vagyis 11 levéltári dobozhoz) készült majdnem 500 oldalas kiadvány (a névmutatóval kiegészítve) öt nagyobb fejezetet tartalmaz: • tanulmányt a megye 1944-48 közötti politika-és közigazgatás-történetéről; • áttekintést az MKP és az SZDP helyi iratainak levéltári rendjéről és az iratok forrásértékéről; • repertóriumot iratregesztákkal; • a függeléket, amelybe forrásközlés és archontológia is került; • a repertóriumhoz készült annotált névmutatót, amit a Baranya Megyei Levéltár külön kiegészítő kötetben adott közre. A kiadványhoz szerkesztői bevezető nem készült. Sajnálatos, hogy a szerkesztő nem tartotta fontosnak megfogalmazni sem a (rendhagyó) kiadvány célját, sem azt, hogy mit és miért csinált, továbbá, hogy miért volt szükség a különböző típusú és különböző célokat szolgáló levéltári segédletek kombinálására. Mindenképpen jó lett volna kitérni annak a látványos aránytalanságnak az indoklására is, amely a repertórium alapját képező iratmennyiség, illetve az elkészült végeredmény terjedelme között van. A recenzens nehéz helyzetben van. Amellett, hogy méltányolja a szerkesztő igyekezetét és a kiadvány gazdag információtartalmát, nem hallgathatja el kifogásait sem. Nem vitatható, hogy az irategyüttes fontos forrása a megyei helytörténetnek, mégis őszintén meg kell állapítani, hogy a fondok — töredékességük és hiányosságuk miatt — még a fondképző szervek történetét sem tükrözik kellőképpen. Valószínű, hogy a szerkesztő is tisztában volt ezzel a problémával, amit úgy próbált áthidalni, hogy minden tekintetben szétfeszítette a repertórium reális kereteit. Ez a törekvés már a bevezető részben érzékelhető. Az ilyen köteteknél joggal elvárható alapos és pontos szervtörténet helyett egy több mint 30 oldalas tanulmány készült, amely a korszak helyi közigazgatás-és politikatörténetéről ad áttekintést. (Az igaz, hogy a tanulmány a helyi pártviszonyok taglalása kapcsán kitér az MKP és az SZDP szervezeteinek alakulására is.) A szerző dicséretére legyen mondva, hogy láthatóan kiválóan ismeri a korszak helytörténetét és a vonatkozó szakirodalmat. A bevezetőt bizonyára bár82