Levéltári Szemle, 56. (2006)

Levéltári Szemle, 56. (2006) 3. szám - 1956 MEGKÖZELÍTÉSE: LEVÉLTÁRAK, IRATTÁRAK - Farkas Csaba: Szegedi művelődési intézmények a forradalomban / 31–37. o.

a katonai közigazgatás parancsnoka megbízottai útján minden intézményt és üzemet arra kért, hogy küldjenek két-két küldöttet a Városházára, ahol megbeszélik a politikai helyzetet. A gyűlésen a Nemzeti Színház küldöttei, Horváth Jenő főrendező és Csapó János MDP titkár is részt vettek. A feszült hangulatú összejövetelen Halász Gyula főhadnagy, a katonai közigazgatás parancsnoka kérte, hogy a résztvevők válasszanak egy kisebb létszámú testületet, amellyel ő tárgyalni tud. A jelenlévők erre megválasztottak egy 12-13 tagú testületet, amely az Ideiglenes Városi Munkástanács nevet vette fel. A testület tagja lett Horváth Jenő főrendező is.

5 A politikai fordulatot jelezte, hogy az intézményekben is felgyorsult a forradalmi szervek választása, így október 28-án a színházban is megalakult a forradalmi bizottság, amelynek elnöke Bicskey Károly, tagjai Horváth Jenő, Csapó János, Roxin Demeter, Káló Flórián és mások lettek. A Bizottságot gyakorlatilag változatlan összetételben november l-jén véglegesítették.

6 A Nemzeti Színház alkalmazottai aktív szerepet vállaltak a városi forradalmi szerv, a Szegedi Néptanács (október 31-tői Szegedi Forradalmi Nemzeti Bizottság) munkájában, a testület titkára Horvát Jenő lett. A színházi alkalmazottak kommunikációs képességét a város forradalmi szervezete kihasználta, és november elsején — részben a MÁV, részben a feloszlatott ÁVH kommunikációs eszközeit átvéve — létrehoztak egy saját kommunikációs csatornát, a Széchenyi Rádiót, amely közéleti hírek tudósításán kívül művelődési szerepet is vállalt, illetve klasszikus zenét is közvetített. A műsorszórás november 2-án délben kezdődött. A stúdió munkáját Csapó János irányította, a rádió munkájában színészek is részt vettek (Kovács Gyula, Fogarassy Mária és mások). Az adó november 4-én szüntette be a műsorszórást. Végül, de nem utolsósorban a színházban fegyvereket is elhelyeztek.

7 Szeged szellemi intézményei közül a Somogyi Könyvtár is beszüntette közönségkapcsolatait. Az intézmény alkalmazottai 2 főből álló munkástanácsot választottak, Burján Éva és Vincze András részt vettek az október 27-i városházi gyűlésen. A munkástanács a dolgozók követelésére udvarias formák között rövid időre felfüggesztette a könyvtár vezetőjének, Móricz Bélának az igazgatói megbízatását. A forradalom idején a könyvtár állománya viszonylag kis veszteséget szenvedett, mindössze 293 könyv tűnt el a közönségkapcsolatok megszakadása miatt. Ezen kapcsolatok helyreállítása után a disszidáltaktól már nem lehetett visszaszerezni a könyveket. Komoly gondot jelentett a könyvtár számára, hogy a város rossz lakáshelyzete miatt egyes raktárait lakásnak kellett átadnia, emiatt az egyik fiókkönyvtár 14 ezres könyvállományát októberben áthelyezték, a munkák a forradalom időszakában is folytak.

8 A könyvtár alkalmazottai közül a felsőfokú képesítésüek jó kapcsolatokkal rendelkeztek a város értelmiségében, ezért egyesek más értelmiségi szervezetek forradalmi tevékenységében is részt vállaltak. Ertsey Péter igazgató-helyettes október 30-án tagja lett az írószövetség szegedi csoportja forradalmi bizottságának, és megbízták őt, hogy két társával együtt képviselje az írószövetség helyi szervezetét a Szegedi Forradalmi Nemzeti Bizottságban.

9 A könyvtár önállóan nem képviseltette magát a Szegedi Forradalmi Nemzeti Bizottságban, hanem a Móra Ferenc Múzeum, a 5 FARKAS, 2003. 214-215. 6 BÁLINT, 2000. 136. 7 BÁLINT, 2000. 188. * CsML. XXIII. 112. Szeged Város Tanácsa VB Művelődési Osztályának iratai, (a továbbiakban: XXIII. 112.) 998/1957. sz. * BÁLINT, 2000. 152. 33