Levéltári Szemle, 56. (2006)

Levéltári Szemle, 56. (2006) 2. szám - HÍREK - Pásztor Cecília: Nógrád-Novohradi Levéltári Nap Losoncon / 96–97. o.

NOGRADI-NOVOHRADI LEVÉLTÁRI NAP LOSONCON A helybéli levéltárral karöltve Losoncon (Lucenec, Szlovákia), a város nagy-nógrádi múltját szimbolizáló épületben, a Vigadó gyönyörű tánctermében rendeztük meg hetedik levéltári napunkat. A történelmi Nógrád vármegye nemesi családjainak címereivel díszített falak között közel százan gyűltünk össze 2005. október 27-én — szlovákiai és magyarországi nógrádiak —, hogy részt vegyünk a színes, egész napos programon. Miután a Losonci Körzeti Hivatal elöljárója két nyelven köszöntötte a vendégeket, röviden bemutatkozott a Besztercebányai Állami Levéltár Losonci Fióklevéltára, majd a Nógrád Megyei Levéltár. A közös múlt emlékeit, dokumentumait őrző intézmények vezetői (Mária Adamová — Losonc és Tyekvicska Árpád— Salgótarján-Balassagyarmat) örömmel sorolták az ezredforduló óta egyre élénkebbé váló, beteljesedő összetartozástudat eredményeit, a határokon átívelő iratfeltáró munkákat, kutatási projekteket (pl. Nogradica, Holocaust). Nem véletlen, hogy a közös szervezésű konferencia középpontjában a Prága mellől Magyarországra származott család sarja, az európai műveltségű, erős Hungarus-tudattal alkotó evangélikus orvos, Perliczi János Dániel (1705-1778) állt. Nógrád hajdani főorvosának, az első losonci gyógyszertár megalapítójának, a magyarországi orvos- és sebészképzés megálmodójának 300. születésnapjára emlékeztünk. A szlovák és magyar nyelven elhangzó előadások első blokkjában Perliczi korának protestáns értelmiségi létmódját mutatta be Szelestei N.László budapesti, illetve Zombori István szegedi egyetemi tanár. Értelmiségi kezdeményezések a 18. századi Magyarországon és a magyar társadalom, valamint A magyarországi evangélikus értelmiség a 18. század első felében című előadásaik segítségével képet kaptunk arról, a leginkább Bél Mátyás nevével fémjelzett protestáns, gyakran külföldi származású, soknyelvű értelmiségi körről, amely külföldi egyetemeken szerzett magas szintű tudását, európai látásmódját tanárként adta tovább jól felszerelt hazai iskolákban, vagy más értelmiségi pályákon kamatoztatta az ország érdekében. Tette mindezt a katolikus támadások kereszttüzében, a Habsburg hatóságok kerékkötő intézkedéseivel szemben. Megismerkedve kicsit a 18. századi légkörrel, a protestáns értelmiségi lét sajátos vonásaival, három előadás erejéig maga Perliczi került a középpontba. A Pesten vagy Budán, esetleg Selmecen felállítandó orvosi és sebészi főiskola 1751. évi (végül el nem fogadott) tervezetéről Kapronczay Károly, a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár igazgatója gondolatait hallgathattuk meg, Perliczi jelentősége a magyarországi orvoslástörténetben címmel. A Balassagyarmati Levéltár vezetője, Hausel Sándor Perliczi és Nógrád vármegye kapcsolatáról, a tudós három arcáról beszélt: a Nógrád egészségügyi szabályzatát kidolgozó és Losoncon gyógyszertárat nyitó főorvosról, a nemesi címet (és ezzel számos ellenséget) szerzett, megyei táblabíróként a politikában is megjelenő nemesemberről, majd a barokk polihisztorról. Anton Bartunek doktor, eperjesi gyógyszerész Perliczi János Dániel és a késmárki Reimann doktor levelezése címmel állított össze előadást, amelyben szó esett a folyóiratok híján oly fontos és aktívan használt protestáns értelmiségi levelezési hálóról, illetve az Eperjesen született, Késmárkon tevékenykedő Reimann járványorvosról, aki egyes hagyományok szerint Jenner előtt, a világon elsőként próbálta ki a himlő elleni védőoltást saját kisleányán. A konferenciát a házigazdák zárták: Böszörményi István {füleki gimnáziumi tanár), Puntigán József (losonci mérnök, várostörténész), Mária Adamová (a losonci levéltár vezetője) és Jozef Drenko (ugyancsak losonci tanár) a város történetének egy-egy darabkájával gazdagítot96