Levéltári Szemle, 56. (2006)

Levéltári Szemle, 56. (2006) 2. szám - HÍREK - Pásztor Cecília: Nógrád-Novohradi Levéltári Nap Losoncon / 96–97. o.

NOGRADI-NOVOHRADI LEVÉLTÁRI NAP LOSONCON A helybéli levéltárral karöltve Losoncon (Lucenec, Szlovákia), a város nagy-nógrádi múltját szimbolizáló épületben, a Vigadó gyönyörű tánctermében rendeztük meg hetedik levéltári napunkat. A történelmi Nógrád vármegye nemesi családjainak címereivel díszí­tett falak között közel százan gyűltünk össze 2005. október 27-én — szlovákiai és ma­gyarországi nógrádiak —, hogy részt vegyünk a színes, egész napos programon. Miután a Losonci Körzeti Hivatal elöljárója két nyelven köszöntötte a vendégeket, röviden bemutatkozott a Besztercebányai Állami Levéltár Losonci Fióklevéltára, majd a Nógrád Megyei Levéltár. A közös múlt emlékeit, dokumentumait őrző intézmények ve­zetői (Mária Adamová — Losonc és Tyekvicska Árpád— Salgótarján-Balassagyarmat) örömmel sorolták az ezredforduló óta egyre élénkebbé váló, beteljesedő összetartozás­tudat eredményeit, a határokon átívelő iratfeltáró munkákat, kutatási projekteket (pl. Nogradica, Holocaust). Nem véletlen, hogy a közös szervezésű konferencia középpont­jában a Prága mellől Magyarországra származott család sarja, az európai műveltségű, erős Hungarus-tudattal alkotó evangélikus orvos, Perliczi János Dániel (1705-1778) állt. Nógrád hajdani főorvosának, az első losonci gyógyszertár megalapítójának, a ma­gyarországi orvos- és sebészképzés megálmodójának 300. születésnapjára emlékeztünk. A szlovák és magyar nyelven elhangzó előadások első blokkjában Perliczi korának pro­testáns értelmiségi létmódját mutatta be Szelestei N.László budapesti, illetve Zombori István szegedi egyetemi tanár. Értelmiségi kezdeményezések a 18. századi Magyarorszá­gon és a magyar társadalom, valamint A magyarországi evangélikus értelmiség a 18. század első felében című előadásaik segítségével képet kaptunk arról, a leginkább Bél Mátyás nevével fémjelzett protestáns, gyakran külföldi származású, soknyelvű értelmi­ségi körről, amely külföldi egyetemeken szerzett magas szintű tudását, európai látás­módját tanárként adta tovább jól felszerelt hazai iskolákban, vagy más értelmiségi pályá­kon kamatoztatta az ország érdekében. Tette mindezt a katolikus támadások kereszttüzé­ben, a Habsburg hatóságok kerékkötő intézkedéseivel szemben. Megismerkedve kicsit a 18. századi légkörrel, a protestáns értelmiségi lét sajátos vo­násaival, három előadás erejéig maga Perliczi került a középpontba. A Pesten vagy Bu­dán, esetleg Selmecen felállítandó orvosi és sebészi főiskola 1751. évi (végül el nem fo­gadott) tervezetéről Kapronczay Károly, a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyv­tár és Levéltár igazgatója gondolatait hallgathattuk meg, Perliczi jelentősége a magyar­országi orvoslástörténetben címmel. A Balassagyarmati Levéltár vezetője, Hausel Sán­dor Perliczi és Nógrád vármegye kapcsolatáról, a tudós három arcáról beszélt: a Nóg­rád egészségügyi szabályzatát kidolgozó és Losoncon gyógyszertárat nyitó főorvosról, a nemesi címet (és ezzel számos ellenséget) szerzett, megyei táblabíróként a politikában is megjelenő nemesemberről, majd a barokk polihisztorról. Anton Bartunek doktor, eperje­si gyógyszerész Perliczi János Dániel és a késmárki Reimann doktor levelezése címmel állított össze előadást, amelyben szó esett a folyóiratok híján oly fontos és aktívan hasz­nált protestáns értelmiségi levelezési hálóról, illetve az Eperjesen született, Késmárkon tevékenykedő Reimann járványorvosról, aki egyes hagyományok szerint Jenner előtt, a világon elsőként próbálta ki a himlő elleni védőoltást saját kisleányán. A konferenciát a házigazdák zárták: Böszörményi István {füleki gimnáziumi tanár), Puntigán József (lo­sonci mérnök, várostörténész), Mária Adamová (a losonci levéltár vezetője) és Jozef Drenko (ugyancsak losonci tanár) a város történetének egy-egy darabkájával gazdagítot­96

Next

/
Thumbnails
Contents