Levéltári Szemle, 56. (2006)

Levéltári Szemle, 56. (2006) 2. szám - HÍREK - Horváth Richárd: A VIII. Győri Levéltári Nap / 94–95. o.

A VIII. GYŐRI LEVÉLTÁRI NAP 2005. november 9-én immáron nyolcadik alkalommal került sor Győr Megyei Jogú Város Levéltára, Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltára és a Győri Egyházmegyei Levéltár részvételével a Győri Levéltári Nap megrendezésére. Önmagában már e nyitó mondat is kuriózumként hat, hiszen az említett három archívum immáron ötödik esztendeje rendez közösen levéltári napokat, mely együttműködés igen csak kivételes, hazai levéltári viszonyaink közepette. Az elmúlt évek során ráadásul a három rendező intézmény közti hallgatólagos „munka- és témamegosztás" is szépen körvonalazódott. Általában — jóllehet korántsem kizárólagosan — a középkor századairól, egyháztörténetről az egyházi levéltár munkatársai és meghívott vendégeik tartottak, tartanak beszámolókat; az ezt követő időszakot rendszerint a megyei levéltárban dolgozó kollégák mutatják be; míg a modern korral zömében a városi gyűjtemény munkatársai foglalkoznak, sokszor hang- és videófelvételekkel is színesítve az elmondottakat. Többnyire utóbbi kollégák vállalják az egyes előadások anyagának nyomdai megjelentetésével járó szerkesztési és pénzügyi gondok oroszlánrészét is. Az eddig kialakult hagyomány szép folytatása volt a legutóbbi novemberi konferencia. A megnyitókat Bóna László általános püspöki helynök, nagyprépost, valamint — a fenntartók képviseletében — Wernerné Csordás Éva, Győr város oktatási és kulturális bizottságának elnöke, illetőleg Néma Sándor igazgató úr tartotta. Ezután került sor az első nagyobb tematikai egységre. Az előadásokat ugyanis a szervezők két nagyobb csoportra osztották. Először a második világháború befejezésének hatvanadik évfordulójához kapcsolódó előadások következtek, melyek sorát Szakoly Sándor nyitotta meg, aki nagy ívü előadásában az 1944. március 19-től október 15-ig terjedő időszak legfontosabb politikai és katonai történéseit vázolta, mintegy a többi előadás történeti felvezetéseként. Másodikként Paksy Zoltán, a Zala Megyei Levéltár levéltárosa lépett a hallgatóság elé, aki a zalai nyilas mozgalom harmincas évekbeli kezdeteit, megszerveződésének körülményeit és ezen pártok tagságának társadalmi összetételét elemezte. Előadása egyik legfontosabb hozadékaként kiemelhetjük, hogy sikerrel mutatta rá, mennyire téves a korábban széles körben elterjedt (és hangoztatott) nézet, miszerint a nyilas mozgalom fő társadalmi bázisát Magyarországon az úgynevezett deklasszálódott kispolgári elemek alkották. Ezzel szemben kiválóan bizonyítható a kis- és szegényparaszti tömegek jelenléte, ami Zala megye esetében a levéltári források segítségével is megragadható. Bana József, Győr Megyei Jogú Város Levéltárának igazgatója beszámolójában a nyilas párt eseménydús győri történetét vázolta fel. Bemutatta a mozgalom szervezése körüli személyi, politikai és pénzügyi nehézségeket, ismertette az országos és önkormányzati választásokon elért eredményeket, s felvillantotta a párt legfontosabb helyi szervezője, gróf Pálffy Fidél életének fontosabb momentumait is. A „háborús blokk" utolsó két előadója egymástól nem függetlenül a hadi események ismertetésére vállalkozott. Áldozó István, Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltárának osztályvezető főlevéltárosa a Győr-Moson- és Sopron megyék területén 1945 márciusában zajlott hadműveletek részleteibe avatta be az érdeklődőket. Nagy Róbert, ugyanezen intézmény levéltárosa pedig nagyjából-egészében ezen időszak légi harcaival, továbbá az angolszász hatalmaknak a megyét célba vevő jelentősebb bombatámadásaival, azok gazdasági és morális hatásaival foglalkozott előadásában. 94