Levéltári Szemle, 56. (2006)

Levéltári Szemle, 56. (2006) 2. szám - HÍREK - Bogdán Lajos: A XXVIII. Csongrád Megyei Levéltári Napok / 92–93. o.

A XXVIII. CSONGRÁD MEGYEI LEVÉLTÁRI NAPOK 2005. október 17-21. között, immár 28. alkalommal rendezte meg a Csongrád Megyei Levéltár (CSML) a Levéltári Napokat. A hétfőtől péntekig tartó rendezvénysorozat akár már a Levéltári Hét nevet is kaphatta volna, tekintettel a rendezvény időtartamára. A szervező CsML eddig is partnerekkel, intézményekkel, társadalmi szervekkel összefogva rendezte meg a Levéltári Napokat. Ebben az évben azonban először, a Pusztuló és Elpusztult Magyar Falvakért Egyesület is bekapcsolódott a rendezvénysorozatba. Most is, mint eddig mindig, az az elv vezette a rendezőket, hogy a levéltár „lépjen ki" a szűk intézményi keretek közül. A megye több településén ismerjék meg az ott lakók a település múltját, hagyományait és a levéltárosok mellett mások is beszámolhassanak kutatásaik eredményeiről, továbbá meghívást kapjanak neves kutatók is. Legtöbb alkalommal kapcsolódnak a Levéltári Napokhoz emléktábla-avatások is; ilyen volt korábban Makón Mályusz Elemér történész, Csongrádon Katona Imre néprajzkutató emléktáblájának a felavatása is. Most Hódmezővásárhely külterületén egy tanyai iskola kertjében került sor a középkori, a történelem során elpusztult Szentkirály falu emlékének megjelölésére. A Levéltári Napok megnyitására Makón került sor. A konferencián Blazovich László, a CsML igazgatója a magyar írásbeliség kialakulásáról beszélt. Ezt követően Soós István, az MTA Történettudományi Intézet főmunkatársa a Makón született Mályusz Elemérre emlékezett Egy élet Klió szolgálatában című előadásával. Kalmár János, az Eötvös Loránd Tudományegyetem docense pedig a Főúri nevelés a XVII. században címmel tartotta meg előadást. Végül Tóth Ferenc, a makói József Attila Múzeum nyugalmazott igazgatója a makói emberek mentalitását mutatta be.

1 Hódmezővásárhelyen a város közelmúltjával foglalkozó előadások hangzottak el. Az előadók Hódmezővásárhely monográfiájának készülő kötetéhez kapcsolódó kutatásaikról számoltak be. Elsőnek Antal Tamás, a Szegedi Tudományegyetem (SzTE) egyetemi tanársegéde a Közigazgatás a két világháború között címmel tartotta meg előadását. Majd Varsányi Attila levéltáros az 1930-as évek vásárhelyi társadalmáról, Marjanucz László, a SzTE tanszékvezetője a bankok, takarékpénztárak Hódmezővásárhely gazdasági életében játszott szerepéről szólt. Miklós Péter PHD-hallgató (SzTE) a támadás a keresztény egyház ellen 1945-1947 között témakörökben végzett kutatásaikról számoltak be. Szegeden a levéltári munkát, kutatást elősegítő kiadványok ismertetése alkotta a Levéltári Nap programját. Blazovich László a levéltár segédleteiről és az ismertető leltárairól beszélt. Berta Tibor, a CsML igazgató-helyettese is ez utóbbi ismertetők kérdéskörében tartotta meg előadását. Farkas Csaba főlevéltáros (CsML) a jogszolgáltatási szervek tematikus leltárainak a problémáit elemezte, míg Erdész Ádám, a Békés Megyei Levéltár igazgató-helyettese* a Békés Megyei Levéltár elkészült és készülő repertóriumairól beszélt. Petemé Fehér Mária, a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltára, főlevéltárosa az őt delegáló levéltár segédleteit mutatta be. 1 A makói József Attila Múzeum a Makón megrendezett Levéltári Napokon elhangzott előadásokat rendszeresen megjelenteti a Makói Múzeum Füzetei című kiadványsorozatában. 2006. január 1-től igazgatója. (A Szcrk.) 92