Levéltári Szemle, 56. (2006)

Levéltári Szemle, 56. (2006) 2. szám - NEMZETI LEVÉLTÁRAK A VILÁGBAN - Héjja Julianna Erika: Az 50 éves Bundesarchiv (1952–2002) jubileumi ünnepségéről: Martin–Weber, Bettina: 50 Jahre Bundesarchiv. Festakt mit Bundespräsident Johannes Rau. Der Archivar, 2002. (55.) / 60–61. o.

AZ 50 ÉVES BUNDESARCHIV (1952-2002) JUBILEUMI ÜNNEPSÉGÉRŐL MARTIN-WEBER, BETTINA: 50 Jahre Bundesarchiv. Festakt mit Bundesprásident Johannes Rau DerArchivar 2002. (55.) 295-297. A berlini Bundesarchiv 2002. június 4-én ünnepelte fennállásának 50. évfordulóját. Az intézmény történeti előzményei 1919-ig nyúlnak vissza, ekkor hívták életre ugyanis Potsdamban a Reichsarchivot. A II. világháború után, 1946-ban a Reichsarchiv hagyományait a Deutsches Zentralarchiv, majd a későbbiekben, az NDK-korszakban a Zentrales Staatsarchiv vitte tovább, ugyancsak Potsdamban. Ezt követően, 1950. március 24-én a Német Szövetségi Köztársaság kormányzata is saját levéltár, a mai Bundesarchiv felállításáról határozott. A tényleges szakmai munka 1952. június 3-án vette kezdetét Koblenzben. A Harmadik Birodalom intézményeinek és hatóságainak a nyugati szövetségesek által lefoglalt, az Amerikai Egyesült Államokba, és Nagy-Britanniába szállított iratanyaga 1955-től fokozatosan került vissza Németországba, a Bundesarchiv kezelésébe. Idővel több részleg között osztották meg a levéltári szakfeladatokat. A politikai változások sora, a német egység realizálódása végül 1990-ben a Bundesarchiv és az NDK központi levéltárai (a potsdami Zentrales Staatsarchiv és Militararchiv, valamint a berlini Staatliches Filmarchiv) összevonását eredményezte. A Zentrales Staatsarchivban őrzött dokumentumok — elsősorban az Állambiztonsági Szolgálat iratai —, mint a tekintélyelvű, diktatórikus hatalomgyakorlás lenyomatai, nagyrészt ekkor váltak a nyilvánosság számára hozzáférhetővé. 2002-ben hozzávetőleg 280 000 ifm irat, 1 millió térkép, közel 1 millió mozifilm, 11 millió fotó, 33 000 hanghordozó, 5000 adathordozó, valamint a levéltár szakkönyvtára alkotta a Bundesarchiv állományát. A speciális őrzési feltételeket igénylő filmek megfelelő elhelyezésére épült fel 2002-2005 között Berlinben, a Dahlwitz-Hoppegartenen — a Bundesarchiv részeként —• a világ egyik legnagyobb és legkorszerűbb filmarchívuma. 2002 júniusában a nemzetközi és a német levéltárügy képviselőit, a Bundesarchiv egykori és akkori munkatársait felvonultató jubileumi eseményre a szövetségi hatóságok és a kormányzat is rangos küldötteket delegált Berlinbe. Az ünnepségsorozat részeként június 7-én Koblenzben jubileumi fotókiállítás nyílt. A 100 év fotótörténetébe, valamint a mindennapok történetébe bepillantást engedő felvételek túlnyomórészt a német történelem egyik legértékesebb fényképgyüjteménye, az 1992-ben a Bundesarchiv őrizetébe került NDK Távirati Iroda (ADN/ZB) iratanyagából származtak. A berlini ankét programjából kitűnt Heinrich August Winkler történészprofesszornak a birodalmi kancellária iratai alapján Hitler 1933. évi hatalomátvételéről tartott előadása. Johannes Rau német szövetségi elnök levéltárak teljesítményét méltató, a szakmai közönség körében nagy tetszést arató beszédében kiemelte a Bundesarchiv munkatársainak személyes elkötelezettségét. A Noválistól származó idézetet — miszerint „az iratok az állam gondolatai, a levéltárak az állam emlékezete" — vonatkoztatta a kormányzat és a közigazgatás munkáját, a döntéshozatalt segítő irattárak és levéltárak jelenlegi helyzetére is. Rau szerint a levéltárak első és legsürgetőbb feladata az iratok megőrzéséről és konzerválásáról való gondoskodás. Szólt a levéltárosok felelősségéről a tartós megőrzésre szánt iratok kiválasztásában, az Internet és az e-mail korszakában a felgyorsult technikai fejlődés, az információáradat adta kihívásokról. Hangsúlyozta azonban, hogy a tempó, a több és több új információ 60